Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

get fizetett ki a favágásért, azonban a fa igen gyorsan elfogyott. Az esküdt azzal védekezett, hogy a városban éppen katonaság tar­tózkodott, és elsősorban ők használták. Volt egy rabuk, neki és az őt őrző drabantnak is fűteni kellett. A kivágott és ideiglenes telep­helyen tárolt fával fűtötték a városházát is. Az elszámolás után még mindig maradt hiány, kb. 500 Ft értékben. Bogovics József az ügy­gyei kapcsolatban így védekezett: — „A többi fa pediglen Duna parton maradót és a város egy em­bert sem álétott melléje istrásának, hogy istrahált volna azon fát, áztat pediglen minden ember meg gondolhattya, hogy ked­ves a fa, főkép, a midőn hajossok föl s alá járván, s ott is hál­ván, elég fát meg égethetek s ne találtán hajokban is eleget hánytak ; és más egyéb emberek is tetszessek szerint lophattak, mert semmi félelem nem volt, én pediglen istrahálni nem tar­toztam, mert éjjeli bogter nem voltam, hanem eskütt." 287 Az erdő használatával kapcsolatban egyéb gondok is felmerültek. 1762-ben a tiszttartó figyelmeztette a várost, hogy az erdőből nagy mennyiségű fa tűnt el. A probléma szerinte az erdőkerülőkkel volt, mivel egész nap a kocsmában ültek, és nem látták el rendesen fel­adatukat. 288 1786-ban a pilisszentlászlói bírák jelentkeztek, hogy a közös határban az erdőt nagyon megcsonkították. A fát a szentend­rei városházára, az esküdtekhez és a téglaégetőbe vitték. 289 A lakosok többször tettek panaszt, hogy a városi tanács igazság­talanul ítélkezik. Főként a botbüntetés kiszabását sérelmezték, amit azonnal végrehajtottak. 290 Nem tetszett a lakosoknak az sem, ha egyházi személyek a tanácsba kerültek, bár ennek nem volt elvi akadálya. 1762-ben panaszkodtak egy Ábrahám nevű pópára, aki 15 000 Ft-ért vett tanácsosi jogot. Részegeskedett, kereskedett az adó­mentes papi földekkel és szőlővel, önkényeskedett a lakossággal. Na­ponta 2—3 alkalommal megjelent a városházán, ott evett, ivott, és nem történhetett olyasmi, amiről ne tudott volna. 291 A lakosság az úriszékhez és a megyei törvényhatósághoz fordult panaszaival; 1770-ben az úriszék kérte a szentendrei tanácsot, te­remtsen rendet: 11 személy titkos gyűléseket tart, és beadványaik­kal a megyét zaklatják. Az úriszék és a megye véleménye egyaránt az volt, hogy ezeket a problémákat a városon belül kell elintézni. 292 A megye attól is tartott, hogy ha bele kell szólnia a város ügyeibe, az igazgatással, pénzkezeléssel kapcsolatban a megyénél is néhány dologra fény derül. Ilyen előzmények után került sor 1784-ben Ráby Mátyás kiküldésére, akinek feladata a város igazgatásának és pénz­ügyeinek ellenőrzése volt. Ráby 1752чЬеп született, Mária Terézia uralkodása alatt. Szárma­zására nézve nemes volt, életformáját tekintve inkább polgár. Sokat 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom