Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)
kisebb házak vesszőből és sárból épültek, az erdők közelsége ellenére viszonylag kevés a fából épített ól, istálló és melléképület. 77 A városban a 18. század elején 7 templom épült, ezek közül 6-ot a görögkeletiek, 1-et a katolikusok emeltek. A 18. században már működött az iskola és a kórház is. Az adózó családfők számát és társadalmi rétegződését tekintve a források bizonytalanok. A város speciális helyzete miatt nem lehet egyértelműen elkülöníteni — az ország más területeivel szemben — a jobbágyokat, zselléreket, hazátlan zselléreket. A lakosság megoszlása, társadalmi rétegződése így elsősorban a vagyontárgyak (ház, szántóföld, szőlő, állatállomány) alapján vázolható fel. Bél Mátyás a 18. század 20 j as éveiben készült munkájában pezsgő gazdasági életről számol be. Leírása szerint ekkor a város lakói földművelésből és kereskedelemből éltek. A piacon sok kézműves műhelyt és boltot rendeztek be, ezek sűrű sorban követték egymást. A szőlők a várost egészen megközelítették, míg a határ többi része nyugaton és a Duna mentén mezőség volt, sík területen. A termékeny földön mindenféle gabona megtermett. A szerbek — Bél Mátyás szerint — általában nem foglalkoztak szívesen földműveléssel, itt azonban rendkívül szorgalmasan dolgoztak, a kereskedelem mellett a földeken is. 78 A 18. század első évtizedeinek gazdasági, társadalmi viszonyairól nyújt képet az 1715-ös és az 172ÛHas összeírás. Bár mindkettő csak a lakosság egy részét tartalmazza, főként a vagyonosabb családokat, egy reprezentatív réteg bemutatásával eligazítást ad a társadalmi megoszlással kapcsolatban is. Az 1715-ös összeírásban az említett okok miatt mindössze 257 adózó család szerepel. A szántók területe összesen 109 3 Д pozsonyi köböl (p. k.), 79 a szőlőké 897 kapás. 80 40 családnak volt szántója, ezek szőlővel is rendelkeztek. A szántók megoszlása a következő volt: 1 p. k. alatt volt 5 családnak 1— 5 р. k. között 31 családnak 6—10 р. k. között 4 családnak 11 р. k. felett — családnak Szőlővel 209 család rendelkezett. 1 kapás alatt volt 20 családnak 1— 5 kapás között 141 családnak 6—10 kapás között 39 családnak 11 kapás felett 9 családnak Az átlagos szőlőnagyság 1—5 kapás között alakult ki. A terület feltörése, a szőlő telepítése lassan haladt előre, és rendkívül munkaigényes volt a mezőgazdasághoz nem szokott szerbek számára. A birtokosok közül szőlővel és szántóval rendelkezett 40 család, 27
