Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

seivel is. Elrendelte, hogy a városban 13 esküdtet kell választani, akik közül 4 katolikus, 9 görög legyen. Az esküdteket életfolytiglan választották. A bíró a korábbi gyakorlat szerint 3 évig a szerbek, 1 évig a magyarok képviselője volt. A városi magisztrátust egyúttal az úriszék alá rendelték, amely fellebbviteli fórum volt vagyonkezelési, közigazgatási és polgári peres ügyekben. 1738. jan. 4-én — a szerződés értelmében — az úriszék szabályzatot adott ki Szentendre tanácsának a városi adminisztrációról.

69 Az utasítás a tanács stabilizálására törekedett. Elrendelte, hogy a magisztrátus tagjai (az esküdtek) a városi rend legfőbb őrei legyenek. Választásuk alkalmával 3 jelöltet kellett javasolnia a földesúrnak, aki kiválasztotta a megfelelőt. A bíró megválasztása hasonló módon történt. A város polgárai kötelesek voltak engedelmeskedni a bírónak és a tanács tagjainak. Aki őket megsértette, nekik nem engedelmeskedett, azt az úriszéknék történt bejelentés után 30, 50, 100 pálcával büntették meg. A rendelkezés előírta, hogy a tanács köteles a vitás ügyekben részrehajlás nélkül ítélkezni. Aki nincs megelégedve a döntéssel, fellebbezhet az úriszékhez, és igazságtalanság esetén az úriszék a tanácsot is felelősségre vonhatja. A tanács tagjai kötelesek a megbeszélt ügyeket titokban tartani. Ha ezek a város polgárai közé jutnak. az illető tanácstagot el lehet küldeni hivatalából. A város lakói a házak, földek után különféle adókat fizetnek, aminek beszedését a tanács határozza meg. Ezt kötelesek a szerb és magyar esküdtek egymással közölni és megbeszélni. A tanácsüléseket azokra a napokra kell tenni, amelyek sem a katolikusoknak, sem a görögkeletieknek nem ünnepeik. A városban bármely helyi lakos vehet telket, szőlőt vagy házat. Ha idegen akar ingatlant szerezni, akkor a városiak elővásárlási joggal rendelkeznek. Aki nem műveli rendesen szőlőjét, azt először a városi tanács felszólítja a munkára, ha pedig ez sikertelen lenne, másnak adja bérbe a szőlőterületet. Szentendre lakói az országos gyakorlatnak megfelelően kilencedet fizettek. A kilenced alól mentesek voltak a papi földek, amelyek 1738-ban egyházi kézen voltak. Ha a papok újabb területeket szereztek maguknak, azok után kötelezte őket a szabályzat a kilenced fizetésére. A kilencedet is a város szedte be és abból fizette a szerződésben meghatározott összeget a földesúrnak. Hasonló módon a város maga szedte a hadiadót (királyi adót) és a háziadót is. Az 1738ban kiadott szabályzat utolsó pontjaiban meghatározta a bíró és az esküdtek évi fizetéseit is (100, illetve 30 Ft-ban).

70 Az 1738-as utasítás szerint a kilenced, a háziadó és a hadiadó kezelését külön személyekre bízták. Néhány év múlva problémák me22