Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

rültek fel a kilenœd kezelésénél. Míg a hadiadót teljes egészében elküldték a megyei törvényhatóságnak, a kilenced nyilván több volt, mint a Zichyeknek fizetendő pénz. Ez eleve lehetőséget adott arra, hogy a beszedett összeggel, a többlettel a város rendelkezzék, ugyanakkor azt a gyanút ébresztette a lakosságban, hogy a megmaradt összeget a városi tanács egyéni céljaira használja fel. Az elégedetlenkedő lakosok az úriszéknél tettek panaszt, ahol 1744-től a 13 esküdt helyett 24 fő megválasztását rendelték el. Az esküdtek feladata volt az adó, a kilenced, a városi számadások kezelése, a tanács működésének ellenőrzése.

71 Az úriszék figyelemmel kísérte a városi közigazgatás működését. Látszólag békére törekedett az iparosok, kereskedők és a szőlőművelők között, valójában szította azonban az ellentéteket, hiszen ha a polgárok között problémák voltak, lehetőség kínálkozott a földesúr számára a szerződésmódosításra, az adó emelésére. A városvezetésben jelentkező ellentétek Szentendre gazdasági-társadalmi struktúrájából származtak, ami a 18. században jelentős változáson ment keresztül. 23