Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

voltak. Az 1880^as években nemcsak a nagyobb szőlőterülettel, házzal, fogadóval stb. rendelkező gazdák szerepeltek a névsorban, hanem megjelentek köztük az értelmiségi foglalkozásúak is.

406 Ez már bizonyos fokig a társadalom átalakulására is utal. A jogi helyzet rendezése nem jelentett különösebb változást a város gazdasági életében, és az általános pangás következtében a lakosság száma sem emelkedett. Míg 1881-ben 4229 volt a lakosok száma, 1890-re mindössze 4260-ra nőtt, a házak száma pedig 826-ról 765-re csökkent. A népesség legnagyobb százalékát a németek tették ki, ezután következtek a magyarok, majd harmadik helyre kerültek a szlovákok. A szerbek száma a városban még kisebb lett, különösen a görögkeleti vallásúaké csökkent. Az 1890-es évek vallási és nemzetiségi viszonyairól a következő táblázatot állíthatjuk össze:

407 4260 főből: római katolikus görög katolikus görögkeleti evangélikus református zsidó 4260 főből: magyar német szlovák román rutén szerb egyéb nyelvű Az iparosok száma az 1880-as években megnövekedett. Számuk az összlakossághoz képest is nőtt: 10,57%-ot tett ki. önálló vállalkozó 208 volt, segéd 239.

408 1885-ben országos iparstatisztika készült, ahol Szentendre vonatkozásában a következő adatokat találhatjuk : — önálló iparos: 191 férfi 17 nő — üzletvezető, tisztviselő: 8 férfi — segéd: 148 férfi 7 nő — állandó munkás: 13 férfi 1 nő 3219 75,56% 6 0,14% 595 13,97% 78 1,83% 186 4,37% 176 4,13% 1124 26,38% 1187 27,86% 1004 23,57% 4 0,10% 3 0,07% 817 19,18% 121 2,84% 115