Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

Az elszegényedett és beteg munkások segélyezésére 1875-ben Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztári Fiókot hoztak létre, amelynek 162 tagja volt. A munkások heti 10, 15, 20 x-t fizették, és ennek fejében betegség vagy rofík~antság esetén segélyben részesülhettek.

388 1863-ban a város határában lecsapolták a Nádas-tó környékét, 300 hold jó szántóföldhöz jutottak. Megerősítették a Duna-partot is, azonban ez nem bizonyult elegendőnek.

389 1876-Jban. ismét árvíz pusztított a városban. 1875 decemberében a csapadékos időjárás miatt a Duna megáradt. 1876 januárjában Bécsben és Pesten árvíz volt, febr. 22-én a Szentendrei-szigetet borította el a víz. Febr. 23^án a jeges Duna Szentendre városban lépett ki medréből, és elöntötte a partmenti házakat. 180 ház állt vízben, de sok nem omlott össze, mivel ezek zömmel kőből épültek.

390 A Duna menti védőgátak építésének ügye ezért újra napirendre került, bár anyagi lehetőségek hiányában a törekvéseknek nem volt eredménye. Sok vita után 1883чЬап befejeződött a Dera-patak szabályozása. A patak alsó, 3 km-^es szakasza a sok hordaléktól — minden korábbi szabályozás ellenére — függő mederré alakult, és árvizeket okozott. A megye már a korábbi években többször felszólította a városi tanácsot, hogy a medret tisztítsák ki, erősítsék meg a partjain épült gátakat. 1880-ban esőzések alkalmával az egyik gát átszakadt, és a víz elöntötte a szentendrei határ legértékesebb részét. A megyei törvényhatóság és a város vitatkozott arról, ki köteles a patak szabályozására. A városi tanács szakértőt kért a vízrajzi térkép elkészítésére, és kérését a megyei törvényhatóság teljesítette. A szakértőként küldött kultúrmérnök a pomázi határban kezdte meg a munkát. Ekkor a helyi birtokosok tiltakoztak tevékenysége ellen, mivel a szakértő költsége jórészt őket terhelte. A felső szakaszon a Derát nem kellett szabályozni, de a térkép elkészítése — az alsó szakasz sikeres szabályozása érdekében — itt is fontos volt. A szabályozási tervet a kultúrmérnökség 1881 októberében készítette el. Eszerint a szentendrei, budakalászi és pomázi határban töltést építettek a patak mentén, a medret pedig kitisztították. 1883ban lecsapolták a patak környékén levő mocsarakat is, amelyek vizét föld alatti csatornán vezették a Dunába.

391 A mentesített terület kb. 300 hold volt, ami a város legjobb szántóföldje lett. 1883-ban beváltak a gyenge védőgátakkal kapcsolatos aggodalmak, és a Duna árvize ismét pusztított. Ezúttal a házak nem kerültek víz alá, az áradás csak a Duna menti országúton okozott kárt.

392 1885-ben a pomázi határban kellett a szántóföldeket a hegyékből lezúduló víz ellen megvédeni. E célból Szalay Dezső kultúrmérnököt küldték a területre. Tervei alapján körtöltést építettek, és a fe112