Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

V. fejezet A POLGÁRI FEJLŐDÉS UTJÁN (1849—1890) GAZDASÁGI ÉLET A POLGÁRI FORRADALOM UTÁN Az 1848-as forradalom és az azt követő polgári átalakulás nyomot hagyott Szentendre fejlődésében is. A város hagyományos, szerb jellege csökkent, lakossága fokozatosan kicserélődött. A kiköltöző szerbek helyére németek és magyarok jöttek, a település arculata azonban nem változott meg.

378 A szerbek kivándorlása ellenére Szentendre maradt a görögkeleti vallás magyarországi központja. A sűrűn beépült utcák, rendezetlen telkek megőrizték az ősi szerb építkezési módokat. A 19. század második felében is csak a főutca volt széles, a többi utcákat zegzugosán alakították ki. Ekkor a házak már kőből és téglából épültek, és a tanács arra törekedett, hogy bizonyos rendet teremtsen. A város további terjeszkedése azonban problematikus volt. A hegyek itt közelítették meg legjobban a Dunát, új épületeket csak' a domboldalakon lehetett emelni. Itt az építkezés különösen nehéz volt, legfeljebb a pincék számára alkalmas telkeket mérhetitek ki. Az első kataszteri felmérés szerint a határ egész területe 7164 kat. holdat tett ki, amely művelési ágak szerint a következőképpen oszlott meg: — szőlő 1808 hold — szántó 1254 hold — kaszáló 351 hold — legelő 832 hold — erdő 2057 hold — nádas. 162 hold 107