Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)
Jurecskó László: Boromisza Tibor festészete 1904 és 1918 között
egy másik szimbolikus kép, a Bibliai este ad magyarázatot. A kép szereplőinek nagy része megegyezik az előzőével, azzal a különbséggel, hogy a festő saját alakját is belefesti a képbe. A lugasban, a festő barátai tanácskoznak a kialakult helyzetről, háttérben a város és a hegyek jellemző formái láthatók. Az előtérben a kenyér megáldását ábrázolja, az egyik kancsóból valószínűleg bort töltő nő az áldozást idézi, amelynek eredménye a megbocsátás és a megtisztulás. A gitár szimbolikus szerepét nemigen tudjuk megfejteni, de a reprodukció alapján nem állapíthatjuk meg a másik nő kezében tartott, tányéron levő tárgyakat sem. A festmény vonalvezetésében, színvilágában teljesen hasonlít az előbb elemzett másik képre. Mindkettőn a szecesszió hatása tükröződik. Boromisza vonalvezetése nem csak az európai, hanem a japán művészet jellemzőinek ismeretéről is vall. Ilyen irányú törekvéseinek csúcspontja a szintén az 1914-es katalógusában reprodukált Megzavart fürdőzők. Groteszk mozgás reggeli nap beszűrődésénél, 1913 címet viselő alkotása. Reprodukciója alapján a festő itt mindent a síkszerűségnek, a dekoratív vonalak kavargásának, vonaglásának rendel alá. Valóban minden alak és természeti környezetük tárgyai egyneműek, mint a japán és kínai művészetben. Nem véletlen, hogy a gúnylapok egyik rajza éppen ezt a három képet figurázza ki. Az első világháború alatti négyéves szatmári periódusban igazi újdonsággal nem jelentkezik a művész. Festi szolgálati helyének, Szatmárnémetinek főterét, a katedrálissal és az azt övező épületekkel, a piacteret (63., 64. kép), a szatmárnémeti parkot (65., 66. kép), variálja a fény szabdalta tereket. BOROMISZA HELYE A NAGYBÁNYAI ÉS MODERN MAGYAR MŰVÉSZETBEN Boromisza Tibor valóban a tudatos, öntudatos és értelmes kutató művészek csoportjába tartozik. Rendkívül szisztematikus tanulással szerzi meg alapvető képzőművészeti ismereteit, rajztudása, anyagismerete igen fejlett, képei nemcsak kvalitásukban állják ki az idők próbáját, hanem technikailag is. A megszerzett alapismeretek után egyéni utat tapos ki magának, amelyen következetesen végigmegy. Ragaszkodása a természet jelenségeihez, de azoknak nem szolgalelkű másolása, hanem átírása végigkíséri tárgyalt korszakunkat. Ferenczyék is elismerik talentumát, hiszen az ő javaslatukra, illetve meghívásukra vehet részt az 1907-es Ifjúság, majd a következő években a MIÉNK kiállításain. Első nagybányai bemutatkozására 1906-ban kerül sor, még az iskola keretein belül. A festő nem elégszik meg a vezető mesterek atyáskodó jóindulatával, és saját útjára lép, amikor 1908-ban csatlakozik a Balatoni Festőkolónia tagjaihoz, és részt vesz kiállításaikon. Az Ifjúság kiállításán bemutatott művei után itt kapja az első pozitív kritikát, amely folytatódik MIÉNK-ben kiállított képei esetében is. Ennek, valamint családi kapcsolatainak is köszönhető, hogy a nagybányai kolónia igen megbecsült tagja lesz, Grünwald távozása után műteremmel rendelkező művész, aki a vezető mesterek után a jelképes negyedik helyet foglalja el. A neósokhoz rögtön 1906-ban csatlakozik, témabeli, technikai kísérleteivel azok egyik legfontosabb, legelismertebb tagja lesz. Családi kapcsolatait is latba vetve mindent megtesz a kolónia megújításáért. Aláírója az 1909-es memorandumnak. Neki is köszönhető a városi támogatás, valamint a festőműtermek felépítésének elkezdése. Pozíciója tovább erősödik Művészházban játszott szerepével. Az első kiállításán, 1909 decemberében komoly kollekcióval jelentkezik, tizenhét képével felkeltve az értő közönség és a kritika általában pozitív figyelmét és megítélését is. Ennek is köszönhetően beválasztják a művészelnök felügyelete alatt működő bizottságba. Több fiatal, modern szemléletű művésztársával együtt 1911-elején a Művészház negyedik csoportos kiállításán tizenhat művével szerepelt, újra magára vonva a kritikusok figyelmét, akik már festő társaira gyakorolt hatását is kiemlítik. Mezei Ottó könyvében az 1911-es évet jelöli meg a nagybányai összeütközés évének, ennek előzményeit én is próbáltam felgöngyölíteni 1996-os könyvemben. Sajnos, meg kell állapítanom, hogy kicsit elfogult voltam Boromiszát illetően. Valóban igaza van abban, hogy elvekről szólt a vita, két koncepció ütközött. A hiba ott történt, hogy Boromisza nem konzultált neós társaival és egy személyben vette fel a harcot, társaiul súlytalan alakokat választott. Nem Ziffert, Galimbertit, Krizsánt, Börtsököt, Mikolát BOROMISZA TIBOR 27
