Kopin Katalin (szerk.): Jel - Tranzit. Bartl József kiállítása. Művészetmalom, Szentendre. 2012. november 23 - 2013. január 27. (Szentendre, 2012)
Bartl József Baresay Jenövei József Bartl with Jenő Baresay 37 Interjú Bartl Józseffel. Riporter: Kopin Katalin művészettörténész. Pesterzsébet, 2012. július 20. Kézirat. 38 Bartl festőművész kiállítása, Műcsarnok, 1980. november 21 - december 15. Szolnok, Damjanich Múzeum, 1981. A kiállítást rendezte: Ratkai Ida, bevezetöszöveg: Hann Ferenc (Kiállítási katalógus). 39 Keserű Katalin: Bartl József kiállítása. Művészet, 1981. március, XXII. évf. 3. sz. 55-56. o. 40 Magyar Nemzeti Galéria, Műhely sorozat, 1981. június 9 - július 5. (Katalógus, előszó: Bolgár Kálmán) kellett mással foglalkoznom, megélhettem a festészetemből. Kántor elintézte, hogy felvegyenek a Művészeti Gimnáziumba tanítani, de ezt nem vállaltam, mert nem jutott volna időm a festészetre.''31 ÖNÁLLÓ JELNYELV KIALAKÍTÁSA (1980-1990) Az életmű következő periódusának nyitányaként és egyben az elmúlt évtized öszszegzéseként értékelhetjük Bartl József Műcsarnokban megrendezésre került egyéni kiállítását 1980-ban. A százhúsz olajfestményt felvonultató nagyszabású tárlathoz katalógus is készült, melynek előszavában Hann Ferenc összefoglalja a bemutatott képanyag jellemzőit: „Úgy tűnik, a művész pályája újabb állomásához érkezett. Érdeklődése a síkformák felé fordul, fogalmazásmódja letisztult, egyszerűsödött, egzaktabbá vált; képein a korábban konkrét formájában jelenlevő népi tárgyat a tárgy absztrahált, jellé módosított, idézőjelbe tett átirata váltja fel. f\z önálló nyelvezet, ikonográfiái rendszer megteremtésének útján a klasszikus szentendrei művészetnek az európai iskolához kapcsolódó útját választotta."38 Bartl József kizárólag nonfiguratív müveit mutatta be a tárlaton, tehát a látványfestészettől való teljes elszakadását rögzíthetjük a festői életmű ezen pontján. A kiállítás egyik kritikusa, Keserű Katalin is kapcsolódik a Hann Ferenc által felvetett gondolathoz, mely szerint Bartl festészete az Európai Iskola hagyományainak folytatója. Képeinek konstrukcióját összeveti Korniss műveivel, színvilágukat Bálint Endre festészetével állítja párhuzamba, míg a képszerkesztés tekintetében Deim Pál műveivel kapcsolja össze a bemutatott alkotásokat.39 Érdemes egy gondolat erejéig összevetni Deim Pál pályaképének főbb állomásait Bartl József életrajzi adataival, hiszen számos párhuzamos vonás fedezhető fel a két pályaívben. Az átfedések egyfajta életpályamodellt is felvázolnak, amely a hatvanas években színre lépő fiatal művészek lehetőségeit körvonalazza. A főiskolai tanulmányokat követő első fogódzót a Stúdió tagsága, az ezzel járó évi seregszemlék és a negyedévente meghirdetett ösztöndíjak, valamint a Derkovits ösztöndíj jelentette egy pályakezdő művész számára. A kiállítási lehetőségek szempontjából is megfigyelhető az a szűkén behatárolt mozgástér, amely bejárható volt a hatvanas-hetvenes években. Az első egyéni kiállítások megrendezésére mindkettejüknek a Mednyánszky Teremben, majd a Műcsarnokban, a Magyar Nemzeti Galéria Műhely sorozatában, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Galériájában adódott lehetőségük. A csoportos bemutatkozásra a Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítások, a Vásárhelyi Őszi Tárlatok, a Műcsarnokban évről-évre megrendezett seregszemlék, az Országos Akvarell Biennálék nyújtottak lehetőséget. A kiállítási palettát színesítették természetesen azok az illegális, félillegális kiállítások, amelyek a nyitást követően bezárásra ítéltettek (ÚT '66). Fontos megemlíteni, hogy a nyolcvanas évek elejétől Bartl József gyakorta kitekint a festészet határain túlra is. Róth Miksa hagyatékából származó üvegekből készít üvegplasztikát, a festményein is megjelenő stilizált népművészeti motívumokat farag fából, Lux Antal festőművész grafikai műhelyében, majd a Szentendrei Grafikai Műhelyben kísérletezik a szitanyomat lehetőségeivel, megismerkedik a linómetszéssel, valamint felkérést kap két falikárpit megtervezésére is. Ezt a műfajokkal és technikákkal kísérletező korszakát mutatta be a Magyar Nemzeti Galéria Műhely sorozatában. A kiállítást ismertető szövegben Bolgár Kálmán hívja fel a figyelmet a falikárpit megbízások festészetére gyakorolt hatására. „Bartl József döntőnek tartja piktúrájának váltásában egy falkárpit megbízatását, amikor is annak kialakításán dolgozva egyre inkább elmélyül a díszítő részek megoldásában. Táblaképein feldolgozza az egyes részleteket, a magyar népművészet forma-jelmotívum kincseit felhasználva."40 14
