Kopin Katalin (szerk.): Jel - Tranzit. Bartl József kiállítása. Művészetmalom, Szentendre. 2012. november 23 - 2013. január 27. (Szentendre, 2012)
A mátészalkai MSZMP székház számára készített falikárpiton41 a kötelező figurákon túl (dolgozó nép, gyermekét ölében tartó anya stb.) valóban megjelennek azok az absztrakt struktúrák, melyek később előtérbe kerülnek festményein. Szobrai is újabb értelmezési lehetőségeket kínálnak festészetéhez, fa plasztikái nem csupán kiragadott képmotívumainak térbe helyezett variánsai, hanem önmagukban hordozzák a Bartl művek esszenciáját: a motívumok végtelenszámú variálhatóságát, a ritmikai képleteket megrajzoló formaelmozdulásokat, az egymásra montírozott transzparens síkokat vagy áthatolhatatlan tereket, az organikus formák geometrikus terekbe, konstruktív térszerkezetekbe való beillesztését, elhelyezését. A nyolcvanas évek közepére az érzékeny színátmeneteket, a derengő vagy kirobbanóan erőteljes színstruktúrákat homogén koloritmezők váltják fel. Ezzel együtt Bartl kilép a képsíkból, és a faktúrák, plasztikus élek, festőkéssel létrehozott négyzetes képmezők révén halad tovább a harmadik dimenzió irányába. A képek alapszíne a fehér, mely néha ciánkékbe, néha halvány barnába hajlik. E „kép parcellákat" rovátkák, csíkozott és pöttyözött felületek töltik meg, az ablakszemként kitáruló képnégyzetekbe geometrikus jelek, síkidomok kerülnek (ék, kör, négyszög, kereszt). E sorozat első darabjait a szentendrei Műhely Galériában mutatta be.42 Németh Lajos megnyitószövegében kiemeli Korniss inspirativ hatását, valamint az ecsetvonások, karcolások, vonallá tömörülő festőpászmák révén új értelmet nyert képfaktúrákat43 AZ AUTONÓM MŰVÉSZI ÚT MEGTEREMTÉSE ÉS ELÁGAZÁSAI (1990-2012) Ha az életműben bekövetkező változásokat, elmozdulásokat egy-egy kiállítás anyagán keresztül vizsgáljuk, akkor a következő fontos állomást az 1992-es Szentendrei Képtárban rendezett kiállításon rögzíthetjük.44 A nyolcvanas évek második felében született alkotásokon a meghatározó szín a fehér volt, ezzel szemben a kilencvenes évek elején a sötét kolorit kerül előtérbe: barnára, szürkére, majd feketére módosul a képek színvilága. A sötét tónusok megjelenésével a teljes képstruktúra letisztul, egyszerűsödik, csak néhány kiemelt jel kerül a képmezők némelyikébe. Előfordul, hogy Bartl teljesen elhagyja korábbi motívumait, és csak a négyzetháló üres mezői töltik meg a képfelületet, illetve az üresen hagyott felületeket kettős aranykerettel veszi körbe, ezáltal is hangsúlyozva a képek szakrális és meditativ tartalmát, a láthatóvá tett hiány jelenlétét {Elmúlás, 1991; Arany négyzetek, 1991). A fekete korszak komorságát egy monokróm fehér műegyüttes oldja fel [Fehér kép, 1992; Fehér és ezüst, 1993), mely sorozat a fekete festmények pandanjaiként értelmezhető. Fontos még egy műcsoportról szót ejteni, melyen a finoman barázdált képfelületek középpontjába érzékeny vonalhálókból modellált ablakszemek kerülnek (Négy négyzet kékben, 1997; Fekete kompozíció, 1997). A rendszerváltást követően több külföldi kiállítási lehetőség kínálkozik számára, 1991-ben a spanyolországi Santanderben, valamint számos németországi városban.45 Művészetének egyetemes szimbólumai könnyen befogadhatóvá és értelmezhetővé teszik műveit külföldön is, német nemzetiségi gyökereinek köszönhetően pedig kiemelt figyelem irányul rá a német művészeti és kulturális színtér részéről. A hazai hivatalos elismertséget is meghozzák számára a kilencvenes évek, 1994-ben és 1997-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, 1995-ben Munkácsy Mihály díjjal értékelik alkotó tevékenységét. Számos művészettörténész és művészeti író követi végig munkásságát, rendszeresen jelennek meg publikációk művészetéről Keserű Katalin, Wehner Tibor, Hann Ferenc, Fábián László, Ébli Gábor tollából. Az ezredforduló után is számos új szempontú, egy-egy korszakot, vagy Kiállítás enteriőr Bartl József műveivel, Magyar Nemzeti Galéria, Műhely sorozat, 1981. január 9. (Mester Tibor felvétele) Exhibition interior with József Bartís works, Hungarian National Gallery, Workshop series, 9 January 1981 (photographed by Tibor Mester) 41 Kárpit, 1980, 160x800 cm 42 Szentendrei Műhely Galéria, 1984. július 19. Megnyitotta: Németh Lajos. 43 Németh Lajos megnyitószövege. 1984. július 19. Kézirat Bartl József archívumából. 44 Szentendrei Képtár, 1992. szeptember 27 - október 25. Megnyitotta, a katalógus előszavát irta: Hann Ferenc. 45 Főbb németországi városok, ahol egyéni vagy csoportos tárlaton vett részt: Stuttgart, Nürtingen, Düsseldorf, Berlin, Ulm. A részletes kiállítási adatokat lásd a jelen katalógus kiállítási jegyzékében. 15
