Kopin Katalin (szerk.): Jel - Tranzit. Bartl József kiállítása. Művészetmalom, Szentendre. 2012. november 23 - 2013. január 27. (Szentendre, 2012)
т> г Az 1966-os betiltott tárlat katalógusának borítója, Új törekvések ‘66 - Malév KISZ Klub, Budapest The cover of the catalogue of the banned exhibition, New Endeavours '66 - Malév KISZ Club, Budapest, 1966 13 Hegyi Lóránd: Charme és elegancia... Kovásznai György hitelessége, avagy egy intellektuális dandy Budapesten. In: Kovásznál György életműkiállítása, i. m. 10. o. 14 Interjú Bartl Józseffel. Riporter: Kopin Katalin művészettörténész. Pesterzsébet, 2012. július 20. Kézirat. 15 Kovásznai György levele Bartl Józsefhez és Major Jánoshoz. Komló, 1954. október. Bartl József közlése. 16 Interjú Bartl Józseffel, 2012. i. m. Az emberke tragédiája című darabota Barcsayteremben adták elő 1953 tavaszán. Részletesebb elemzés és szövegközlés a Kovásznai monográfiában olvasható. Kovásznai György életmű-kiállítása, i. m. 25-26. 0. 18 Soroksári Dunaág, olaj, vászon, 70x80 cm Géza, a nagyvonalú Kádár György, és a hajthatatlan művészprofesszor: Barcsay Jenő iparkodtak világot gyújtani a művészetnek eme, objektive valóban sötét éjszakájában. Később Bernáth Aurél vett át az osztályára, miután másfél éves bányászkodással megszakítottam tanulmányaimat, amikor már valóban fojtogatott a Főiskola, és Bernáthnál azután ámulva és mazochista kéjjel tűrtem, amíg bírtam, azt a stiláris diktatúrát, amely hibátlan »kisbernathokat« igazított belőlünk Csernustól Laknerig, Bartltól Szabó Ákosig. Ám ötvennyolc körül igazi fény kezdett derengeni: megismerhettem Korniss Dezsőt és a Szentendrei Iskola képviselőit. "13 Bartl József a mester korrektúráira, oktatói módszerére így emlékszik vissza: „Bernáth úgy korrigált, hogy ha valaki nem azt csinálta, amit ő javasolt, akkor következő alkalommal kikerülte a növendéket és nem szólt hozzá. Ha valaki az általa támasztott mesterségbeli követelményeket nem teljesítette, akkor azt 2-3 hétig is mellőzte. Ez elég volt ahhoz, hogy 0 hallgató megtörjön és teljesítse, amit a mester javasolt."u Bartl és társai a keménykezű korrektúrák ellenére tisztelték Bernáth Aurélt, aki sok esetben bizonyította, hogy kiáll tanítványai mellett és képviseli érdekeiket a Főiskola vezetőségével és kollégáival szemben. Bernáth nagyra értékelte Bartl biztos kezű, gazdag kolorizmussal ábrázolt csendéleteit, tájképeit, portréit. Könnyed ecsetvonásokkal megfestett, oldott, plein air képeit, amelyek a főiskolán készültek, a posztimpresszionizmushoz köti a valőrök és reflexek alkalmazása (Kalapos önarckép, 1953; Soroksári templomtorony, 1954). Kovásznai is megjegyzi barátjáról, hogy ha csendéletet fest, sokkal nagyobb sikert arat vele, mint a főiskolai tanárok közül Ék Sándor vagy Kádár György.15 Érdekes momentum, hogy már főiskolás évei alatt sikerült eladnia festményeit, rendszeresen vásárolt közülük a Képcsarnok is. Arról, hogy a főiskolán kötelező marxista tanulmányokhoz és az ideológiai nyomáshoz hogyan viszonyulhattak, érzékletesen vall Bartl visszaemlékezésében, mondván, gyakran hívták őket raportra a tanulmányi vezetők.16 Kovásznai György 1953-ban egy gunyoros zsánerdarabot is írt, melyben a főiskolai légkört és a tanári kart figurázta ki.17 KORAI RÉVBE ÉRKEZÉS (1959-1972) DERKOVITS ÖSZTÖNDÍJ, FIATAL MŰVÉSZEK STÚDIÓJA, KÉPCSARNOKI VÁSÁRLÁSOK Bartl József 1959-ben diplomázik a főiskolán, a soroksári Sortexben dolgozó szövőlányokról készített portrék és dunai tájképek alkotják diplomamunkáját. A főiskolai éveket követő több mint egy évtizedes útkereső időszakot elemezve megállapíthatjuk, hogy sikerült viszonylag zökkenőmentesen átvészelnie a művésznövendékből önálló egzisztenciával rendelkező alkotóvá válás korszakát. Jelen lehetett a nagy országos seregszemléken, részesült a Fiatal Művészek Stúdiójának ösztöndíjában, majd 1963-ban három évre elnyerte a Derkovits ösztöndíjat. Önálló kiállítása nyílhatott a Mednyánszky teremben (1963), részt vett a legendás Stúdió '66 kiállításon, valamint a Bak Imre által rendezett, zömében a Zuglói kör alkotóinak szereplésével megvalósult, majd a megnyitó után betiltott ÚT (Új Törekvések) '66 tárlaton. Látszólag tehát sikeres pályaívet futott be a bő évtized alatt. Festői világát ebben az időszakban kettősség jellemzi, már elszakad az oldott posztimpreszszionista látásmódtól, művein erőteljes kontúrok jelennek meg, melyek a tárgyakat, figurákat és tájelemeket is körbefogják, a könnyed valőröket karakteres színmezők váltják fel. Lássuk tehát részletesebben az imént felvázolt pályaképet, és annak főbb állomásait. Már a főiskola befejezésének évében, 1959-ben szerepel az V. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításon egy festménnyel.18 A kiállítás katalógusának 10
