Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
LEVELEK RÓMÁBÓL menni, az emeleten három ajtó nyílik, mint a régi házakban. Az ajtókat romos építkezésekből vették. Az egyik ajtón be lehet menni, ott van az ügynök szobája, ennek a tapétáját is a nő tervezte. A többi ajtón az űrbe lehet lépni, de be vannak szögezve. Alig bírtam letalálni, olyan bonyolult faalkotmány az egész. Az ember látja a lépcsőt, de alig tudja megtalálni. [...] Aztán van egy villa is, ez még csak alapjaiban van meg. Ennek az egyik szobája lesz a miniatűrökkel bebélelve. Lesz benne kandalló is, meg egy kis tó lesz előtte. Minden nagyon mulatságos, mert kívülről csupa faállvány és deszka, csak belülről látszik háznak. Teteje egyelőre nincs semminek se, de lehet, hogy azért, hogy felülről is lehessen fényképezni. Délben elmentünk ebédelni a kocsmába, ez tíz perc járás a stúdiótól. A kocsmáros egy két mázsás rém jópofa ember, rögtön odaült az asztalunkhoz és beszélgetett. Sajnos ott nem lehet lakást kapni, mert tavaly a film bérelt lakásokat a munkásoknak és egy ágyért öt schillinget fizetett. Nekünk ez tíz schilling lenne, akkor már itt Grazban sokkal olcsóbb. Ebéd után Matyinak újabb munkát adtak, először az ügynök szobájának kell kész lenni, mert azt veszik fel először. A nő tervezett egy tapétát, őszerinte úgy néz ki, mint egy inda, szerintünk kilométerekről is csak kezeknek látszanak, de mi ebbe nem szólhatunk bele. Csináltak egy nagy kézről egy kivágott mintát és ezt a mázoló átmásolta fújással többször a falra. Matyinak most azt kell megcsinálni, hogy az ujjak ízeit összeköti festékkel, hogy lágyabb legyen az egész. Persze ez falfesték, és ha megszárad, világos lesz. Ez felettébb meglepte Matyit, amit először csinált, újra át kellett festeni. A nő megnézte és meg volt elégedve hál’ Istennek. Délután kijött Schöbinger, egy rém szimpatikus, helyes ember, megnézte a nagy falat és egész meg volt hatva, annyira tetszett neki. Mi Matyival olvadoztunk a gyönyörtől. Azt mondta, hogy majd megbeszéli az igazgatóval a fizetést. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy mennyit fognak fizetni, az a fő, hogy Schöbingernek nagyon tetszett. О biztos azt gondolta, hogy Matyi nem ért semmihez és éppen csak, hogy sétálni fog fel-alá. Tényleg nagyon nagy munka, már csak azért is, mert folyton állni kell, vagy guggolni. Én egy pádon ültem, mert a virágok alacsonyan vannak. A végén már úgy belejöttem, hogy csak úgy kanyarintottam a leveleket. Kijavítottam két agarat is, mert a hátsó lábuk nem volt jó. Különben az egész remekül néz ki, igazán nem hittem volna, hogy Matyi ilyen ügyesen meg tudja csinálni. Még három ilyen falat kell megrajzolni és senki más festő nincs, csak Matyi. A munkások mind Mesternek szólítják, tiszta röhej. Most egyedül az izgat, hogy mennyit fognak fizetni, legalább a rezsinket meg tudjuk keresni. Az autóbusz pénzt mindenesetre külön fogjuk kérni, mert ez naponta kettőnknek 6.40. A filmezésről egyelőre az a benyomásom, hogy rettentő izzadságos munka az egész. Teljesen más, mint ahogy az ember elképzeli. Mindennek deszka, enyv és malter szaga van, szörnyű ordibálás, időnként Jürgens ide-oda járkál és közben majd a fejére ejtenek valamit. Senki nem törődik senkivel, és nem udvariaskodnak. A Hexen felvételeinél télen a főszereplőnőnek tíz fokos hidegben kellett estélyi csipkeruhában játszani. De viszont nagyon érdekes az egész, pláne, ha a felvételek megkezdődnek, valószínűleg pénteken. Én addig nem megyek ki, mert itt ki van fizetve az ebédünk és akkor ott külön kellene még érte fizetni. Apu szaktanácsai nagyon jók, külön tesszük a leveled, hogy ha akármikor kell, kéznél legyen. Itt minden anyag, festék stb. kész van, úgy látszik, azt a munkásokkal csináltatják korlátlan menynyiségben, semmivel nem spórolnak. A római útleírás nagyon jó lenne, részletekben küldjétek el. A fontos dolgok, hogy melyik templomba ki csinálta a freskót, úgysem változtak azóta. [...]
