Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1954
EZERKILENCSZAZOTVENNEGY turistákra, akik képesek a nagy hegyekre felmászni, rémes lehet. Mászunk egy fél órácskát és megállapítjuk, hogy igazán, már majdnem a hegy közepén vagyunk, mára ez elég. Ha aztán egy másik hegyről látjuk előző napi sétánk magaslati pontját, mindig úgy tűnik, mintha csak tíz centi magasságban lenne a hegy lábától. Egyik nap szalonnasütést rendeztünk az én ötletemre. Vettünk szalonnát, zöldpaprikát, kenyeret és egy üveg ásványvizet, ezt bepakoltuk a szatyorba és elkezdtünk mászni. Egy nagyon lapos sétányt választottunk, egy Soccosta nevű hegyi patak völgyében. Az út mentén annyi szamóca volt, hogy állandóan megálltunk enni, de a végén már oda se néztünk a szamócára, reggeltől estig lehetne szedni. Rengeteget mentünk (kb. 1 órát) elhagytuk a rendes utat, már egy valódi ösvényen haladtunk hatalmas fenyőfák között, amik olyan sűrűn nőttek, hogy ahol egy öreg fát kivágnak, ott öt kisebb nő azonnal, direkt félelmetesen sűrű erdő. Kissé féltünk is a barna medvétől, pedig itt nincs is medve, de egy ilyen nagy erdőben az ember önkénytelenül is megszeppen. Szerencsére a patak nagyon hangosan csobog, nagy köveken zuhog le és így nincs teljes csend, kissé magunkhoz tértünk. Egy kis híd mellett találtunk egy barátságos helyet, ott telepedtünk le és Matyi első dolga volt, hogy szakszerűen behűtötte a patakban az ásványvizet. A tűzhelyet is cserkész szakértelemmel építettük ki, két szikla közé, körül raktuk kövekkel, nehogy az egész erdőt felégessük. Ezek után rozsét szedtünk, ezt nem kellett nagyon szedni, mert mindenütt száraz gallyak és tobozok ezrei hevertek. Egy mogyoróbokorból vágtunk nyársat, jól kihegyeztük, mialatt a szalonnára már csöpögött a nyálunk. Matyi hatalmas tüzet csinált, amin egy ökröt is meg lehetett volna sütni, nagyon guszta volt. Megpirítgattuk a szalonnákat (én szépen bevágtam őket és olyan gusztusosán kunkorodtak), a kenyérre csöpögtettük a zsírt, egészen úgy, mint Zebiben. Olyan finom volt, hogy csuda, mind a tíz ujjúnkat megnyaltuk utána. Ez a hely azért olyan vonzó, mert az ember a természethez egész közel van, nem úgy, mint egy tengerparti nyaralóhelyen. Itt az erdőben néha-néha találkoztunk csak egy emberi lénnyel, egész nap csak fákat, virágokat és bogarakat láttunk. A lepkék olyan szemtelenek, hogy állandóan az ember fejére szállnak. Ma kitaláltunk egy új játékot, olyan golf-félét. Már régebben vettünk egy kis labdát, de mindig untuk egyszerűen csak dobálni. így ma golfoztunk, egy lukat ástunk és egy bizonyos távolságból egy fenyőág végével a labdát abba bele kellett lökni. De minden ütés számit és természetesen az nyer, aki kevesebb ütéssel üti be a labdát. Sajnos Matyi nyert. 391 Szőnyi Zsuzsa Auronzóban
