Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1951
EZERKILENCSZAZOTVENEGY Jenőéknek küldtünk egy kis bébi kabátot és cipőt, mivel Zsuzsa írta, hogy nincs semmije a gyereknek, mert nem számított rá, hogy ilyen hamar jön. Gondolkoztunk, hogy inkább egy kis keresztet és láncot küldjünk, de ez sokkal többe is került volna és ezeknek a holmiknak nagyobb hasznát veszik. Rémes, Buksi nem hagy írni, mert tudja, hogy mindjárt elmegyünk, és percenként ugrál. Még egyszer köszönjük a könyveket és a virágot, nagyon sokszor csókol Mindkettőtöket sok szeretettel Zsuzsókátok Sok puszi Matyi ИЗRóma, 1951. április 1. vasárnap Édes Mamikám és Apu, végre gyönyörű idő van és mindenki jókedvű, hogy nem esik folyton az eső. Ma délelőtt az Angyalvárban voltunk, miután Buksit megsétáltattuk. Még belülről sose láttuk, pedig Apu még régen írta, hogy milyen érdekes. Nekem nagyon tetszett a sok csapóajtó és mindenféle kis szobák labirintusa, az ember egész eltéved, annyi zegzugos folyosó van. Ez az egyetlen hely, ahol az ember tényleg el tudja képzelni, hogy milyen volt a középkor, az a fegyverkovács műhely, meg az őrség szobája olyan, hogy azt vártuk, hogy mindjárt megjelenik egy marcona katona. Az udvaron a sok kőgolyóbis rém mulatságos, milyen kellemes háborúk lehettek azok, mikor ilyennel lövöldöztek. Még, azt hiszem, nem írtam a múlt hétfőről sem, mikor a francia nővel együtt voltunk a San Giovanni in Porta Latina gyönyörű kis templomban, előtte van egy nagy ciprus és egy kis kút. Aztán felmentünk a Celius dombra, ahol egy rakás templom van, Novicella, S. Stefano Rotondo (be van zárva, mert félnek, hogy bedől), aztán San Giovanni e Paolo, ennek a háta nagyon szép román és mellette egy San Gregorio kápolnácska van, ez gyönyörű, sajnos szintén be volt zárva, de sokat nem vesztettünk, mert Guido Reni freskók vannak benne és kívülről nagyon szép. Egyik este telefonált Zsuzsa, hogy elköltözött megint és jelenleg hotelben lakik, menjünk oda és igyunk vermutot. Ezt az ötletet nagy lelkesedéssel fogadtuk, a hotel halijában várt minket és ott is ültünk le. Rengeteget nevettünk és elég soká maradtunk, már csak az éjjeli portás volt ébren. Azóta megint telefonált, hogy talált már magának egy újabb lakást, illetve szobát, még pedig pont a Sandróék melletti házban. Mikor Zsuzsától jöttünk haza éjjel, a Piazza Flaminián a Circolaréra felszálltak Cs. Szabó Laciék, megállapítottuk, hogy kis falu ez a Róma, ők csak pár napra voltak itt Firenzéből. Megbeszéltük, hogy pénteken délután feljönnek hozzánk. Nagyon helyes emberek, élvezet velük beszélgetni, Laci olyan értelmes és fantasztikus intelligens. Mi nem is tudtuk, hogy Sandro feleségének ő elsőfokú unokatestvére. Laciék Amerikába mennek és minket is rábeszéltek, hogy menjünk ki mi is valahova, mert itt nem lehet csak ideiglenes munkát találni és akkor, ha az egyiknek vége, másikat nagyon nehéz szerezni stb. Persze mindez nagyon igaz, de nekünk nincs kedvünk kimenni, majd csak sikerül itt is találni valamit. Egyelőre Sandro könyveit festjük fokozott hévvel és Matyi időnként benéz a filmesekhez, de még mindig nincs semmi, az egyik, aki szintén ígért munkát, még Párizsban van. 233