Csukovits Anita (szerk.): "Több nyelven, egy akarattal…"Népi és nemzetiségi kultúra a Kádár-korszakban (Szentendre, 2011)

továbbfejleszteni a nemzetiségi kultúrát" - hirdeti a szalagcím.48 Megtudhatjuk, hogy a helyi és járási pártszervek gyakran tárgyalnak a nemzetiségiek élet- és munkakörülményeiről, kultúrájuk megőrzésének lehetőségeiről, és figyelnek arra, hogy a nemzetiségiek számuknak megfelelően képviseltessék magukat a tanácsi és párttestületekben, a termelőszövetkezetek vezetőségében. Továbbá egyre jobbak az iskolai nemzetiségi nyelvtanítás eredményei, örvendetesen fellendült a tánccsoportok és énekkarok tevékenysége, tájház alakult Ácsán (működése később megszűnt). A fesztivál szlogenje - „ Több nyelven - egy akarattal” - valóban kifejezi a korabeli kultúrpolitika lényegét. Az évről-évre megrendezett „seregszemlék”, az ott fellépő együttesek voltak hivatottak a híd-szerepet betölteni. A pilisvörösvári nemzetiségi csoport például jó kapcsolatot ápolt az NDK Suhl megyéjének Neuhaus városában működő Anna Seghers gyár ének- és zenekarával, a tököli együttes is sűrűn lépett fel Jugoszláviában, a maglódi, nagytarcsai énekesek pedig a csehszlovák tévé és rádió adásaiban is szerepeltek.

Csővári kislányok a váci Görög Templom Kiállítóterem előtt I 1980 körül I PMM/ Tragor Ignác Múzeum Fotótár, Vác

48 PMH 196/. július 2.

50