Csukovits Anita (szerk.): "Több nyelven, egy akarattal…"Népi és nemzetiségi kultúra a Kádár-korszakban (Szentendre, 2011)
Túrái hímzett zsebkendő I PMMI Tragor Ignác Múzeum A magyar falvak népi kultúrájáról a sajtóban megjelent tudósítások alapján elmondható, hogy az 1970-es években Galgamácsa és Vankóné Dudás Juló volt a megye egyik legfőbb kulturális exportcikke. Juló néni értő vezetésével - és az aszódi ÁFÉSZ patronálásával - színvonalas, valamennyi korosztályt átfogó együttes jött létre, amely nemcsak dalokat és táncokat adott elő, hanem teljes, egész estés műsort állított össze a mindennapi élet, a népszokások és népi játékok bemutatására, eredeti tárgyakkal, viseletekkel színesítve az előadást. A műsort Budapesten, az Egyetemi Színpadon többször mutatták be nagy sikerrel, de több külföldi vendégszereplésen is előadták a „Sej Galgamácsa, eszembe se jutna” című produkciót, melynek legfőbb erényét a hitelességben látta a korabeli újságíró. Moldován Domokos Dudás Julóról szóló filmje több nemzetközi filmfesztiválra is eljutott, a galgamácsai együttes szerepelt a rádióban, tévében, forgattak róluk kisfilmet, filmhíradót - a hímzéseiket pedig különböző kiállításokon láthatta országszerte a közönség. Dudás Juló Falum, Galgamácsa című néprajzi-önéletrajzi kötete a megyei múzeumok Stadia Comitatensia sorozatának 4. köteteként 1976-ban 5000 példányszámban jelent meg, de 1983-ban újra ki kellett adni, mert az első kiadás elfogyott. A Galgamente többi települése is élenjárt a hagyományok ápolásában: a lokális seregszemlék közül a Galga-menti népi fesztivál volt az egyik legszínvonalasabb, legsokszínűbb. A Galga-menti hímzés a határon túlra is eljutott: a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet áruforgalmi főosztályvezetője szerint a túrái fehérhímzést főleg az Angliából, Japánból és a skandináv országokból érkezett turisták vásárolják.49 A túrái hímzés megismertetéséért sokat tett az 1970-es években Tóth G. Mihályné Zsiga Ilona, számtalan hímzésminta tervezője és hímzés-előnyomó dúc készítője, valamint Varga Mariann néprajzos, aki után-rajzolható minta-albumokban tette közkinccsé a mintákat. A hetvenes évek divatja valóban kedvez a népművészetnek, a hímzett motívumok, szőttesek remekül illenek a korabeli fiatalság farmeres-bő inges, laza, hippis viseletéhez. 49 PMH 1972. február 19. 51
