Csukovits Anita (szerk.): "Több nyelven, egy akarattal…"Népi és nemzetiségi kultúra a Kádár-korszakban (Szentendre, 2011)

már 1945 előtt felismerték, Gönyey Sándor, Kodály Zoltán egyaránt ismerte és elismerte.45 Mint láttuk, a küzdelmes, sanyarú múlt - szép jövő ellentétpár még a népművészettel kapcsolatos írásokon is végigvonul. A szocialista társadalom azonban figyelemmel kísérte a - női alkotók működése révén reflektorfénybe került - falun élő nők sorsát, mindennapjait. Az 1964-ben meghirdetett néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat egyik fő tematikája a falusi nők helyzetének átalakulása volt. A lap hasábjain is többször cikkeztek, többnyire elismerően a nők helytállásáról, sikereiről. A nők háttérbe szorításáról pedig bíráló sorok jelentek meg. így gúnyos, elítélő cikk jelent meg a galgahévízi férfiak és asszonyok maradiságáról, hiszen emiatt nincs nő a tsz vezetőségében, mivel a vezetőségi üléseket este tartják, és tisztességes falusi asszony este nem jár az utcán.. .46 Hogy a cikknek lett-e hatása, arról nincs további hír.

Az 1960-as évek második felében folytatódik a néprajzi gyűjtőmunka - különböző helyi és területi akcióbizottságok égisze alatt, akik rendszeresen rendeznek tapasztalatcseréket. A gyűjtőmunka eredményeként a múzeumok szaporodó kiállításai mellett megnyílnak

45 Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgmácsa. (Studio Comitatensia) Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1983.51-54.

46 PMH 1962. november 4.

44

A zsámboki presszóban I 1970 1 Pest megye képekben 1945-1970, Budapest, 1970