Csukovits Anita (szerk.): "Több nyelven, egy akarattal…"Népi és nemzetiségi kultúra a Kádár-korszakban (Szentendre, 2011)
Morton Pálné Homok Erzsébet 0 vérségi tójház irodájában 1 1970-es évek második fele I PMMI Petőfi Múzeum Fotótár, Aszód az első falusi helytörténeti és néprajzi gyűjtemények, Jakus Lajos vezetésével Pencen, Vöő Imre irányításával Szigetszentmiklóson. Ahol még nem gyűlt össze egy állandó kollekcióhoz elegendő anyag, ott (Alsónémedi, Püspökszilágy, Ácsa) felhívásban fordulnak a lakossághoz, hogy régi tárgyaikat ajánlják fel, vagy iskolásoknak rendeznek gyűjtőversenyt. A felhívásokból, egyszeri kiállításokból állandó muzeális gyűjtemény azonban ritkán jött létre. Az öszszegyűjtött anyag a kezdeti lelkesedést követően gyakran évekig porosodott elfelejtve az iskola padlásán, új kezdeményezésre várva - a területi múzeumba pedig ritkán jutott el. (A kor újságírói egyébként sokszor még maguk sincsenek tisztában muzeológiai alapfogalmakkal, az 1960-as évek gyűjteményeiről szólva minden régi tárgyat régészeti gyűjteményként vesznek egy kalap alá, nem ismerve a múzeumi szakágakat.) A népművészet azonban folyamatosan jelen van a tudósításokban, tárgyai beköltöznek a „fejlett szocialista ízlésű” fiatal értelmiségiek panel-lakásaiba is, mint a múlt értékes és immár divatos tárgyai, s magán-gyűjtemények is születnek, hiszen a népművészeti tárgyak még megszerezhetőek, megfizethetőek. A lap átvehető hímzésmintákat is közöl, hiszen egyegy könnyen megtanulható, szépen kivitelezett, finom hímzéssel bármilyen ruha, blúz divatossá és egyedivé tehető. Moldován Domokos filmet forgat Dudás Julóról - melynek galgamácsai díszbemutatóján Ortutay Gyula a díszvendég - és a változó falusi társadalom iránt megélénkülő érdeklődés kapcsán felfedezik a vérségi Marton Pálné Homok Erzsébet íróasszonyt, akinek önéletrajzi ihletésű írásaiban a paraszti élet, a falusi hétköznapok és ünnepek sorjáznak, megtalálható a summás nehéz életének egy-egy jól megrajzolt vonása, de ott van a változás, a téeszesítés emléke is. Első kötete, a Vérségi hétköznapok 1965-ben jelent meg. Mártonná sok korabeli íróval is levelezett a népi vonulat tagjai közül, például Veres Péterrel, Erdei Ferenccel, Darvas Józseffel, Szabó Pállal. 1968 szeptemberében az évtized elejétől zajló gyűjtőmunka híre eljut a megyei vezetőkig, és a Pest Megyei Tanács októberben határozatot hoz a népművészeti hagyományok összegyűjtésére és rendszerezésére - 1968-tól Ikvai Nándor a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője, a váci Vak Bottyán Múzeum néprajzi leltárkönyve szintén az 1968-as évvel veszi kezdetét. 45