Csukovits Anita (szerk.): "Több nyelven, egy akarattal…"Népi és nemzetiségi kultúra a Kádár-korszakban (Szentendre, 2011)

hogy egy tanácskozást lehetett velük tartani. Fontos információja idézett cikkünknek, hogy 1976- tól megszakadt a megyei nemzetiségi „munka” szentendrei hegemóniája. Vác és Ráckeve is bekapcsolódott a megyei nemzetiségi látványpolitika alkalmazásába.6

Mindez persze távolról sem volt az államszocializmus, avagy épp csak a Kádár-rendszer látványos terméke. Hugh Seton-Watson, a leghatásosabb angolszász Kelet-Európa szakértő írta néhány évvel 1945 előtt, de már a háború utáni újrarendezésre is készülve a térségről szóló összefoglaló nagy monográfiájában7, hogy a Kelet-Európába eljutó nyugati utazó kötelező jelleggel eljut majd vidám parasztok közé, akik népies ruhákban énekelnek és táncolnak az utazó számára. Seton-Watson arra hívta fel a potenciális utazók figyelmét, hogy a látvány, az élmény semmiképp se tévessze őket meg. A turisztikai és propagandisztikus élmény - minden látványosságával együtt - valójában a nem túl vidám társadalmi és politikai valóságnak a nyugati utazó elől való elkendőzését szolgálta már a két világháború közötti időszakban is. Abban az időszakban, amelyben szintén nem keveset hivatkozott a hivatalos kelet-európai politika a népre, pontosabban a népiesség és a népiség fogalmaival leírhatónak vélt absztrakcióra. A hivatalos népies, majd völkisch propaganda egy nagyon is népellenes

6 Prukner Pál: Д kultúra - közös kincs. PMH, 1977. június 7.

7 Seton-Watson, Hugh: Eastern Europe Between the Wars, 1918-1941 Cambridge University Press, 1945.

12

Zsámboki gyöngyösbokrétások I 1930-as évek második fele I Ujváry Ferenc: Bokréták a Galga völgyében. 198 1