Csukovits Anita (szerk.): "Több nyelven, egy akarattal…"Népi és nemzetiségi kultúra a Kádár-korszakban (Szentendre, 2011)

Az I. Pest Megyei Nemzetiségi találkozó résztvevői szerb viseletben I PMMI Ferenczy Múzeum Fotótár, Szentendre

ként a nemzetiségi lakosság politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődése párhuzamos a magyar lakosságéval, és így testvéri együttműködésben, növekvő aktivitással vesznek részt a szocialista Magyarország építésében” - mondotta, majd így folytatta:

„Mindennek megvalósításában úgy érezzük,

Pest megye a lehetőségeinek megfelelően jelentős részt vállalt. Az 1969-ben hozott megyei nemzetiségi határozat és intézkedési terv biztosította a megye nemzetiségi községeiben az anyanyelvi oktatást. Megyénk számos községében láthatjuk a szlovák, német és délszláv nemzetiségek népi hagyományainak és élő kultúrájának ápolását és éltetését. Gazdagodnak az egyes nemzetiségi községekben a helytörténeti kutatások során előkerült tárgyi dokumentumok, amelyeket azóta már több alkalommal kiállítottunk. Pest megye népdaléneklésének külön színfoltjait jelentik azok a német, szlovák és délszláv énekkarok, énekesek és hangszeres szólisták, akiket a Röpülj páva-körök bemutatóin hallhattunk.” A hivatalos programot nemzetiségi utcabál zárta.5

A megyei tanácselnök-helyettes őszinte szavaiból kiderülhetett az egynapos nemzetiségi felvonulás, látványos fesztivál üzenete és funkciója. Az nem volt más, mint a pártpolitika helyességének, népi-nemzetiségi gyökereinek, és az ún. szövetségi politikának az illusztrálása. A látványos népi-nemzetiségi kultúra egyfelől az említett pártpolitika eredőjeként állt a látványos eseményről tudósító újságcikk egykori olvasója elé, másfelől annak lehetséges

5 Több nyelven, egy akarattal. PMH, 19/2. június 20.

10