Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Klamár Zoltán: "Azelőtt az én gyerekkoromba' itt mindenki Ancsán meg Kracsún vót"
A 19. század utolsó harmadában a belső földek és a szikes legelő peremén kialakult Felső- és Alsó Járásszél tanyasorát éppúgy nem jelölik az 1881-1884-es adatfelvételezésű K. u. K. katonai térkép zone 21 col. XXII. Török-Kanizsa vidékét ábrázoló szelvényén, mint ahogyan a Lupiuj-sort sem. Az 1953-as térképen, ami az 1930-as katonai térképfelvétel pontosított változata már megtalálható a Felső Járásszéle 28, az Alsó Járásszél vagy Lupuj-sor 15, a Kuprisor 9 tanyával. ALupuj-soron a jugoszláv katonai felvételen 15 telephely látható, ebből kettő iker tanya: „ ...a tanya, az tulajdonképpen amit megvett apám, (...) asszem iker tanya vöt. És az egyik felit, az északi felit a tanyának, azt e’bontották. Asszem valami Kracsún Ferkóé vagy ilyen néven szerepűt. Ezt a részt, amit az apám megvett, ez meg Ancsán Dafina névríi’jött apámra. ” (Kálmán Miklós, 1956. Lupuj-sor). Az iker tanyák megléte is erősíti a törzsi-rokoni szálak fontosságát a telephely-sor kialakulásában. Az Alsó járásszéli telephelyek sorát Lupuj-sornak, Ancsán-sokrnak is nevezik a magyarkanizsaiak,28 és a ma is ezen a tanyasoron élők. Annyi bizonyos, hogy a tanyasor eredeti lakossága román származású és törzsi nevük volt Lupuj, vagyis farkas. Származáshelyükre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, az azonban tény, hogy mielőtt a járásszélre települtek a családok, Adorjánon, a faluban laktak. Az adorjáni plébánia évkönyvében először 1864-ben említenek „6 oláh keleti vallású” lakost, majd az 1865-ik esztendőben 7-et.29 Az 1880. évi népszámlálás adatai szerint Ókanizsa községben, ami alatt akkor a város, Adorján és Tetőhegyes falvak, valamint az ókanizsai tanyák értendők, 22 oláh/román lakost írtak össze. A románság számának folyamatos növekedése arra enged következtetni, hogy a kiegyezés körüli évektől az 1890-es évekig, egy folyamatos migráció következményeképpen, valószínűsíthetően rokoni kapcsolatok folytán kerültek a lakosok a város határába és alkottak mind népesebb tanyasort. A népmozgás fontos mozgató rugója az információáramlás az új telephelyről a kibocsátóhely felé. A rokoni kapcsolatok és házasodási szokások valószínűleg felerősítették a népmozgást a sort alapítók és származáshelyük között. Az alapító lakók letelepedéséről a szóbeli hagyomány a következőket tartja: „Ezek a tanyák olyan 150 éve épű’tek. Azelőtt, az én gyerekkoromba' itt mindenki Kracsún, meg Ancsán vöt. Ezek valamijé úgy kapták ezek a lupuj ok ezt. Valamiké) Adorjányon laktak valahun. Arra a rétparton. Ilyen határőrök vótak, mikó a törökök e ’mentek, asztán a császártú kaptak ott valami fődet, ami ilyen jussot, valamit. Aztán az adorjániak megváltották, akkó ide a járásra (jöttek - K. Z.), az üvék vöt, adtak ezeknek a lupujoknak itten fődet. Az helyett, amit ők megváltottak (...).”30 (Fehér Ferenc, 1953. Lupuj-sor). Az 1930-as jugoszláv katonai térkép Ókanizsát bemutató szelvénye jelöli a tanyasort, sőt az első és az utolsó tanyához a tulajdonosok nevét is felírták, mindkettőnél az Ancanov sls., vagyis az Ancsán szállása megjegyzés olvasható. „... ezek román származásúak vótak, ezek a Kracsonok is, meg az Ancsánok is. (...) Romániából (jöttek - K. Z.), mert mikor a török kihajtás lezajlott, ez kihalt rész vót, és akkor ezek a vezetők, hogy be kell telepíteni, akkor kínálkoztak a szomszédos országból a románok is, szerbektül is, s 28 Papp György forrás megjelölése nélkül jegyzi meg, hogy: „ ... házsor a Bogárzónái, az Ancsán-tanyákból alakult ki. Erre a részre a múlt században vlachok telepedtek le - a kanizsaiak oláhoknak nevezik őket. Az etnikai csoportot lupujoknak is szokás nevezni. " Papp György, 1989. II. 164. 29 Opitz Sándor, 1866. 23-25. 30 A szövegek lejegyzésében Sz. Bányai Irén ny. történész-muzeológus és feleségem, Klamár Klára volt segítségemre. Szilágyi Miklóssal közösen, valamint az általam gyűjtött anyag szó szerint nem idézett részleteit beépítettem a vidékre vonatkozó általános megállapításaimba. 61
