Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Klamár Zoltán: "Azelőtt az én gyerekkoromba' itt mindenki Ancsán meg Kracsún vót"

akkor telepítették, a magyaroktól is jöttek. " (László Szilveszter, 1923. Magyarkanizsa) ennek az Ancsán Mihálynak a nagytatáját tudom, hogy pravoszláv (ortodox - K. Z.) vót. Meg Uzdinbú nősüt. Annak idejin, ahogy mesélik itt az idősebb emberek, mikó ehatározta, hogy megnősül, akkó e’ment, oszt valami román származásút, vagy mit tudom én, de Uzdinbú3' nősüt az ember. ” (Kálmán Miklós, 1956. Lupuj-sor). A fentiekből kitetszik, hogy a népi emlékezet két különböző történeti hagyományt gyúrt eggyé, hiszen a katonáskodó határőrök valóban kaptak földet a császártól, de ők szerbek voltak. Kuriális földjeik Oromhegyes magasságában, az adorjáni határba is átnyúltak. Ennek emlékét őrzi aNemös hát31 32 határrész. Ezeket a földeket a vidékről elköltöző szerbek valóban eladták, de a román lakosság az események után mintegy 110 évvel később jelent meg a faluban, és rövid idő múltán ki is húzódott a településtől néhány kilométerre lévő Alsó Járásszélre. A Lupuj-sor vagy Ancsán-sor lakói a 20. század első évtizedeiben még a tanyasor alapítói voltak, a lakosság cserélődése az 1930-as években indult meg. Az ezredvégre alig néhány család maradt az alapítók közül. Időközben a soron maradt román alapnépesség elmagyarosodott. A következő családok gazdálkodtak/gazdálkodnak a tanyasoron: Kálmán Miklós, Kálmán József, Lipták Szabolcs Kálmán Miklós veje, a tanya Vörös Tamás tulajdona volt, most a lányáé Vörös Éváé, ők Oromhegyesre költöztek, Balázs Péter tanyája egyik fia Tibor ott él az anyjával, a másik fia Oromhegyesen, Kracsún Mihály két fia Magyarkanizsán él, az unokája Béla él a tanyán, László Szilveszterék tanyáját elbontották, Magyarkanizsára költöztek, Ancsán József Magyarkanizsán él, naponta jár ki a tanyára, Vörös Gáspár, Fehér János, Fehér Anna, Fehér Ferenc, Vörös Dezső, Ancsán Mihály, Vörös János, Vörös György, Újházi Károly, Kávai Ferenc lakik a tanyasoron. Vojvoda Zimonjic mellett, a műút közelében áll Cseszkó György tanyája.

A tanyák száma a vizsgált területen tovább nőtt, ennek egyik oka, hogy az öröklési szokások változása miatt a parasztbirtokok egyre inkább felaprózódtak.33 A tanyák közötti földterületek egyre fogytak, és nem ritkán a néhány évtizede még egymástól távol eső magányos telephelyek, a 19. század végére, a 20. század elejére teljesen besürűsödtek, tanyasorokat alkottak.34 A létrejövő tanyasorok lakói azok a közeli rokonok, legtöbbször fivérek, akik az egy-két holdas birtokra tanyákat építettek.35 A folyamat állandóságát

31 Uzdin (szerb), Usdin (rom.) - Újozora, Torontálozora. Nagyközség a nagybecskerek-pancsovai vasútvonal mentén: 1800-ban telepítettek románokat a faluba, akik görögkeleti vallásúak. Házainak száma 1178, lakosaié 5805, akik nagyrészt románok. Napjainkban Antalfalva/Kovíica községben fekvő település. L.: Reiszig Ede, é. n. II. 133.; Alexich Bogoljub, é. n. 438.; Sebők László, 1990.129.; Hajdú-Moharos József, 2000. 282.

32 Papp György, 1982. I. 31. „ ... enyhe dombvonulat, Adorján és Paphatom határsávjában húzódik, átnyúlik Oromhegyes határába is. Itt voltak a Mária Teréziától nemességet kapott szerb határőrök, a »nömösök« birtokai. "

33 A község területén a 19. század második felében, az 1840-ben kodifikált törvényi öröklési szabály mellett, párhuzamosan élt a fiági öröklés intézménye, míg a törzsöröklés az emlékezettel elérhető századvégen, illetve a 20. század elején már nem volt szokásban. Ezt igazolják a Bács-Bodrog vármegyei adatok is, 45% törvényi, 49% fiági és 6% törzsöröklési örökhagyás előfordulása a 125 körjegyzőségben. Az eredmények összefoglalását lásd: Tárkány Szűcs Ernő, 1981. 760-761. Erdei Ferenc megjegyzi, hogy: „a közönséges országos öröklési jog vált kötelezővé minden községben, (...) a lányok is részesedtek a vagyonból s ugyanakkora részt örököltek, mint a fiúk. ” Erdei Ferenc, 1976. 101. Szenti Tibor és Szűcs Judit vásárhelyi és csongrádi, 20. századi példát hoz az öröklési rendről: Szenti Tibor, 1985. 112.; Szűcs Judit, 2001. 163-164.

34 Vö. Harkai Imre, 1998. 59.; Juhász Antal, 1989. 82. „A 20. század első fele a magyar tanyarendszer kiteljesedésének időszaka. Ez a kiteljesedés egyrészt a korábban tanyásodon határrészek sűrűsödése, másrészt új területeknek tanyákkal való megütése útján ment végbe. "

35 A tanyasorok létrejöttének más okai is lehettek: „A tanyasorok kialakulásához több körülmény járult hozzá. Leggyakrabban ott jöttek létre, ahol a városi, községi hatóság vagy nagybirtokos egyszerre nagyobb területet parcellázott. ’’Juhász Antal, 1990. 50.

62