Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Sz. Tóth Judit: Locs Monostor, Pócsmegyer… Falucsúfolók és cserkészek falujáró portyázása Pest megyében
Sz. Tóth Judit LŐCS MONOSTOR, PÓCSMEGYER... FALUCSÚFOLÓK ÉS A CSERKÉSZEK FALUJÁRÓ PORTYÁZÁSA PEST MEGYÉBEN A Pest megye alföldi régiójában élők ma is sok falucsúfolót ismernek, de az egymás bosszantására, vagy éppen csak jellemzésére mondott jelzők, szókapcsolatok lassan feledésbe merülnek. Ezek után kutatva leltem rá a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában azokra a megyénként összerakott adattári tételekre, melyek szerzőjeként a „cserkész őrs” megjelölés szerepel. Bennük egy-egy megye több falujában gyűjtött anyag van, kérdőívre adott válaszok, mellékletként rajzok, fényképek, olykor eredeti iratok és tárgyak is. Az 1943-ban született kéziratok sok értékes - társadalom-néprajzi és folklór - adatot tartalmaznak, és alapos kérdőívet feltételeztek. A „Portyázási parancs” és a „Falutörténeti kérdőív” olvasása ösztönzést adott arra, hogy összegezve a kéziratok Pest megyére vonatkozó adatait, felhívjam rá a figyelmet. Az Országos Cserkészparancsnokság 1943. április 1-jén kelt 8. számú körlevelében rendelte el minden csapat egy őrse számára „a Teleki Pál emlékére rendezendő Országos Falujáró Portyázó versenyben való részvételt”. Ennek közvetlen előzménye volt a Táj és Népkutató Intézet 1941-ben, majd jogutódja, az Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztálya által 1942-ben meghirdetett I. és II. Középiskolai Táj és Népkutató pályázat. Ezek eredményeitől indíttatva az 1943-as pályázatot szélesebb körben hirdették meg, bevonva a cserkészeket (általuk a városi és falusi ifjúság szélesebb körét) is a falujárásba, a tájkutató munkába.1 Mindhárom pályázat szellemi atyja, s a kérdőívek összeállítója az Intézet akkori munkatársa, Morvay Péter volt.2 A portyázási parancs megfogalmazta a portyázó verseny célját: „a magyar falu megismerésére nevelni s egyúttal adatokat gyűjteni a magyar népismeret tudománya számára”. Az őrsök három feladatot kaptak: írásba foglalni a kérdőívre kapott válaszokat, a falubeli gyerekeknek vidám játék-alkalmat rendezni és felderíteni a kiscserkész munka helyi lehetőségeit. Emellett fénykép pályázaton is részt vehettek. A kérdőívre beérkezett anyagot az Országos Parancsnokság a Táj és Népkutató Intézet utódjának, az 1941-ben életre hívott Teleki Pál Tudományos Intézet (Államtudományi) Táj és Népkutató Osztálya rendelkezésére bocsátotta, innen került át a Néprajzi Múzeum adattárába. Mivel a legtöbb őrs Budapestről és a környező városokból indult, a portyák helyszíne is közeli jobbára az ország középső része volt. A háborús viszonyok és a rövid határidő (egy hónap) miatt sem választottak távolabbi helyszínt. A vidéki cserkészcsapatok kisebb számának arányában a szomszédos megyékben 6-12 falu szerepelt a portyázás helyszí1 MORVAY Péter: Az I. és II. Országos Középiskolai Táj és Népkutató pályázat. Ethnographia 1943. 211-213. 2 1939-ben Magyarországon újjászületett a cserkészmozgalom regös ága. A regöscserkészek már kezdettől fogva részt vettek a falujárásokon és konkrét honismereti gyűjtőmunkában is. Vezetőik között ott szerepel a fiatal Morvay Péter, Lajos Árpád is. Morvay Péter, mint cserkész szakvezető e portyázási parancs egyik aláírója. 383
