Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Sz. Tóth Judit: Locs Monostor, Pócsmegyer… Falucsúfolók és cserkészek falujáró portyázása Pest megyében
neként.3 Míg Pest megyének negyven településén jártak, nemegyszer több alkalommal.4 A Pest megyében felkeresett helyek közt nem szerepel a nemzetiségek lakta Budai hegyvidék, de a megye magyarlakta többi része kisebb-nagyobb mértékben képviselve van. Legnagyobb számban Gödöllő és környéke, a Galga mente és a Tápióság települései szerepelnek. Ritka köztük a nemzetiségi lakosságú (Ecser, Dunabogdány, Nagytarcsa, Pilisvörösvár, Zsidó). Az őrsök tagjai kerékpárral, gyalogosan, ritkán hajóval közlekedtek. Úti élményeikről naplót vezettek, azt rajzokkal, fényképekkel illusztrálták. (Sajnos a naplók csak esetlegesen vannak meg.) Ezekben számoltak be a portyázási parancs második és harmadik feladatának teljesítéséről: hogyan ismerkedtek meg, hol és mit játszottak a falubeli gyermekekkel, mit tanultak egymástól. A helyi cserkészet lehetőségeivel kapcsolatban egyöntetű a véleményük, miszerint a kiscserkészetre nem látnak esélyt: ennek oka, hogy a gyermekek szüleikkel egész nap dolgoznak, szabadidejük nincs. Az első feladatot, a kérdőíves adatgyűjtést néhány őrs tagjai egészen kiválóan teljesítették.5 Ennek persze egyik feltétele volt az alapos útmutató kérdőív 12 pontja, melynek mindegyike további kérdéseket is tartalmaz. Az első: „Mi a neve (igazi neve, tréfás, csúfneve, újabb, régi neve) annak a tájnak (vidéknek), amelyben a falu fekszik? Mely községek tartoznak még ebbe a tájegységbe?” A kérdőív a településeket nem önmagában, hanem nagyobb egységbe helyezi, hangsúlyt fektet a falu külső kapcsolataira. A Szentendrei-sziget lakói például magukat szigetségbelieknek, a parti településeket Buda-részieknek mondták. A második pont a falu lakóinak megnevezése a falubeliek, illetve szomszédaik által. A környékbeli nemzetiségeket egyszerűen /ótoknak, sváboknak nevezték meg. Pejoratív kifejezést egy esetben írtak, miszerint Páty magyar lakóit szomszédaik Ungarische kohlmnak, ők azokat ronda sváboknak emlegetik. A nemzetiségekről egyetlen falucsúfoló sincs a gyűjtésekben, csupán egy pátyi anekdota szól az egyszeri sváb emberről, falunév nélkül. „A sváb az I. vh. előtt Pesten dolgozott. Kilenc forint keresettel hazafelé ment, de a faluvégi patak mellett megállt, hogy a pénzét megolvassa. Ott egy béka így szólt: okt-oktokt! A sváb egy darabig hallgatja, pénzét újra megolvassa, majd a békához vágja: - Hát ha te jobban tudsz olvasni, olvasd meg! Ez kilenc forint és nem nyolc!” A harmadik pontban következnek a felderített település lakói: hogyan nevezik meg magukat, őket és ők másokat; az egymásra mondott tréfás megnevezések, jelzők, szólások, falucsúfoló mondókák, rátótiádák, és azok eredetének magyarázata szerepel ebben a pontban, melynek részletezésére alább térek ki. A negyedik kérdőpont a szomszédos települések viszonyát tudakolja, s hogy „miért tartja egyik falu különbnek magát a másiknál”. A válaszok közt leginkább a jó föld, a jó gyümölcstermő határ szerepel, de néhány jellegzetesség is van. A mogyoródiak például arra büszkék, hogy mindent maguk készí-3 Az akkori Fejér megyében 15, Nógrád megyében 7, Esztergom megyében 5 falut kerestek fel a cserkész-falujárók. Az itt gyűjtött anyaguk - a Pest megyeihez viszonyítva - szegényes. Jó folklór adatok a párkányi járásból Szőgyén és Bény településekről vannak, az EA 21583 ltsz. kéziratban. 4 A jelenlegi megye-beosztást véve alapul Pest megyéhez soroltam a szomszédos megyékből 1949- ben idecsatolt településeket. 5 A cserkészek által a falutörténeti kérdőívre beküldött pályázatokat a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában az EA 21580 - 21599 ltsz. - ezen belül a Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye anyagát az EA 21596 -21599. ltsz.- tételek tartalmazzák. Az összegzés ezek alapján készült külön hivatkozások nélkül, mivel a szöveg olvasását nehézkessé tenné. 384
