Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Romsics Imra: Két úrbéli egyezség a kalocsai Sárközből

közül kiemelkedik a birtokrendezésekről intézkedő, 1853. március 2-án kelt császári nyílt parancs alapvetése, mely szerint az elkülönítés alapja a Mária Terézia-kori Urbárium telki állománya.4 A szabad paraszti földtulajdon szabályozásának számtalan problémája erre az alapelvre vezethető vissza, mely beolvasztotta a feudális birtokviszonyokat a polgári földtulajdon rendszerébe.5 A paraszti földtulajdon feudális megkötöttségekkel terhelt szabályozása az egykori úrbéresek számára volt előnytelen. Elvonták például az úrbéri minősítést el nem nyert földeket, mely az úrbéres tulajdon leszűkítését jelentette.6 A jobbágyfelszabadításig telki állományként birtokolt maradványföldeket készpénzzel vagy földátengedéssel volt kénytelen megváltani a parasztság, mely átlagban elérte a felszabadult földterület 1/5-ét.7 A megváltott maradványföldek után nem járt legelő- és erdőilletmény sem.8 Az Urbárium alapulvétele azt sem tette lehetővé, hogy figyelembe vegyék a többszörösére emelkedett népességet.9 Mindezek után nem lehet meglepő, hogy az urasági és az úrbéres érdekek között feszülő ellentétek sokszor elkerülhetetlenné tették a hosszas peres eljárásokat.

Az egyezséggel végződött úrbéri perek permenetének négy fő szakasza volt: 1) perfelvétel és a megengedhetőség eldöntése, 2) perfelszerelés, 3) peregyezség, 4) kiosztás végrehajtása. Egyezség hiányában a tárgyalás és az ítélet meghosszabbította a permenetet.10 Az úrbéri perek többsége egyezséggel végződött, hiszen a pereskedés jelentős költséget emésztett föl. Másrészt a gyors megegyezéssel a földesurak hamarabb korszerűsíthették gazdálkodásukat.1' Az abszolutizmus rendszerének kilátástalansága pedig a parasztokat irányította az egyezség felé.12

A fajszi és az uszódi úrbéri egyezség e két lehetőség egy-egy példája. Az uszódiak a nyílt parancsban meghatározott úrbéri bíróságok felállításának évében,13 1856. október 30-án megkötötték egyezségüket volt földesurukkal, a Kalocsai Főkáptalannal. Az egyezséget 1857. június 23-án, 1857. július 23-án és 1857. október 15-én pótegyezségekkel egészítették ki, melyet felterjesztés után a Budai Úrbéri Főtörvényszék 1857. október 29-én jóváhagyott. A tanulmányi alap szekszárdi uradalmához tartozó fajsziak viszont hosszadalmas úrbéri perbe kezdtek. Az úrbéri egyezséget 1877. november 23-án írták alá, melyet Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter két kiegészítéssel, 1878. január

19-én hagyott jóvá. A per végleges lezárása az 1890-es évekig elhúzódott.14

A két egyezség formailag megegyezik a császári nyílt parancs követelményeivel, melyeket pontokba szedve elemzett Sándor Pál az irodalomban jegyzett könyvében. Az általánosságok ellenére is megtalálhatók az egyezségekben azok a sajátságos elemek, amelyek helyi sajátosságokként csak az adott településre jellemzők. Eltekintve az egyezségek részletes elemzésétől, fel kell hívnunk a figyelmet az uszódiak megállapodásának

4 SZABAD György 1957. 315.

5 SÁNDOR Pál 1973. 11.

6 SÁNDOR Pál 1973. 18-19.

7 SZABAD György 1957.337-338.

8 S1MONFFY Emil 1960. 342.

9 SZABAD György 1957. 315.

10 SÁNDOR Pál 1973. 33.

11 SIMONFFY Emil 1960. 353-354.

12 FÜR Lajos 1972. 144.

13 Az úrbéri legfőbb törvényszék 1855 utolsó napjaiban, az úrbéri főtörvényszékek 1856 januárjának közepétől, az úrbéri törvényszékek pedig 1856 januárjának végétől alakultak meg - lásd SÁNDOR Pál 1973. 14-15.

14 BÁRTH János 1975. 229.

76