Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Romsics Imra: Két úrbéli egyezség a kalocsai Sárközből
egy, a jövőre nézve fontos elemére, a 11 pontra: A királyi kissebb haszonvételek minden nemeit az Uradalom magának, e haszonvételek végszabályozásáig, ezzel világossan fenttartja - a községi birtokban esső halászó vizek területei azonban természetes vagy mesterséges útoni kiszáradás után, minden további kárpótlás nélkül, a község tulajdonává fognak válni. E szabályozásnak azért volt nagy jelentősége, mert a 19. század második felében megkezdett lecsapolásokkal jelentősen megnőtt a mezőgazdaságilag hasznosítható területek nagysága a vízállásokkal gazdagon átszőtt Kalocsai Sárközben, melyek a vízmentesítések után15 a volt jobbágyokat gazdagították.16 Úrbéri Egyesség17 Melly egy részről a tanulmányi alaphoz tartozó Szegszárdi uradalom, másrészről Fájsz község e részben meghatalmazott választmánya, a község képviselő testületé, és az ottani kiváltságosok között fájsz község határának rendezése, birtokok öszesitése, foglalások, és irtványok viszacsatolása, legelő elkülönítése, és maradvány földek megváltása tárgyában a mai alolirt napon, és helyen következőleg köttetett: lör Fájsz községében az úrbériség 472 zsellér házhelyben állapittatik meg. 2orA belsőségek a hitelesített térkép által feltüntetett állapotban, és a telekkönyv által kimutatott menyiségben jövőre is fentartatnak. 3or A kiváltságosok és a község mint testületnek a hiteles telekkönyv által kimutatott külső birtokaik minden váltság nélkül jövőben is fenmaradnak. 4er Mind azt, mit a fajszi lakosok bár milly mívelési ágat képező külsőségekben bírnak, a hitelesített térkép, és földkönyvszerinti mennyiségben mint egyéni magán tulajdonukat jövőre is megtartják, mint maradvány földet azomban megváltani tartoznak. 5°r Minthogy fájsz községe hol az úrbér szerint egy jobbágy telki állomány illetősége egy hold belsőségből, 28 hold szántóföldből, és 12 hold kaszállóból, vagy is együttvéve 41 hold fold birtokból áll, 3lk osztályú határt képez, ebben pedig egy úrbéri telek váltsága az 1868ik évi 33ik törv: ez. szerint 550 pengő forint, vagyis 577 forint 50 xr oszt. ért. öszeget tészen, és minthogy e községben a megváltandó maradvány földekre nézve alól irt szerződő felek között azon megállapodás jött létre, hogy a düllözeti osztályozás elejtésével a maradvány földek a váltsági járandóság kiszámításánál külömbség nélkül 1200 Dőlés holdakban vétessenek fel, ezekhez képest azon váltság öszeg, melyet a fájsz községi lakosok a birtokukban létező maradvány földek után az uradalomnak fizetni tartoznak holdankint osztrák értékű 14 forint 8 54/1000 xrt teend. Az ezen számítás szerint készítendő, és annak idején biróilag hitelesítendő kimutatásban egyénenként és számszerűen kitüntetett maradék földváltságot az illető kötelezettek a végrehajtás befejezése napjától számítandó 5 %toli kamatokkal együtt 10 év alatt tartoznak lefizetni olly képen, 15 A Kalocsai Sárköz vízrajzáról, az ármentesítésről és a belvízelvezetésről lásd ROMSICS Imre 1998. 28-49. 16 Kalocsa város 1856. március 6-án megkötött úrbéri egyezsége szintén tartalmazta e tételt - lásd BÁRTH János 1975a. 42-43. Valószínű, hogy a táji sajátosságokhoz igazodóan, az érseki és káptalani uradalmak mindegyik úrbéri egyezsége tartalmazta e tételt. Elgondolkodtató viszont, hogy a két évtizeddel később kötött, a fajsziak és a tanulmányi alap egyezsége nem tartalmaz hasonlót, csak a hasznavehetetlen földekről rendelkezik (ezt az uszódi egyezség is megteszi). Talán ez az akkor már megkezdett belvízelvezetésnek köszönhető? Vagy az állami tulajdonú uradalomból hiányzott valami, amit a káptalani uradalom így fogalmazott meg: ... volt jobbágyai eránt minden időben atyai indulattal és gondossággal viseltetvén... 17 A „címlapon” az iktatószám 30986/877. Későbbi, ceruzás írással: Úrbéri egyesség 77
