Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Klamár Zoltán: "Azelőtt az én gyerekkoromba' itt mindenki Ancsán meg Kracsún vót"

4. kép. Telephelyek a Lapus-soron (Vojvoda Zimonjic határa, 2003.) jelzi, hogy a 20. század második felében is hasonló módon gyarapodott a telephelyek száma: ,,Ezt ’75-be’ kéz’tűk építeni. ’77-be’ esküdtünk, ez akkó’ má’ kész у ót. Hát, innen az öregapámé vöt (a telephely - K. Z.) itt építkeztek mellé (a szülei - K. Z.), akkó én megnösű’tem, akkó’megin’építettem mellé. ” (Fehér Ferenc, 1953. Lupuj-sor). A tanyákat nemcsak saját tulajdonú földekre építették, hanem a tartós bérletre is: „ ... vót aki bérelt földre épített, de utóbb mán, ez a Vörös Tamás, akirül beszéltem ez bérelt fődre vót építve, ez a Vörös tanya, oszt ott van a tanyánál közvetlenül három lánc főd, ar­­rul meg mellette két lánc főd, ott van öt lánc főd egy táblába, oszt fél lánc fődre építette. ” (László Szilveszter, 1923. Magyarkanizsa). A soron a tanyák száma pillanatnyilag 13, igazából tehát azt lehet megállapítani, hogy a 20. század közepétől kezdve a telephelyek bontása és építése pulzál. Az optimális tanyaszám - a legelő pereméhez kapcsolódó keskeny szántóföldi sávot tekintve 15 te­lephelyben maximalizálható. Napjainkban a tanyasor közepén, a bontások következtében van néhány tanya kialakítására alkalmas szabad terület. A sor történetéből kiviláglik, hogy az alapítók Adorján falut elhagyván hozták létre a telephelyeket és az 1930-as években kezdték feladni a tanyai életmódot. A folyamat mintegy 30 éven át tartott és a 21. századra alig néhány család maradt az alapnépességből. A sorra kihúzódók városi/falusi életmódot adtak fel a tanyai gazdálkodás kialakításának okán. Tehát meglehetősen eltérő fejlődési vonal rajzolható fel, hiszen a sor nem tartozék településként kapcsolódott Magyarkanizsához és Adorjánhoz, hanem önálló telephely­ként jött létre és kizárólag közigazgatásilag épült be a kapcsolatrendszerbe. Templomba, orvoshoz és kezdetben iskolába is a sorról jártak napi rendszerességgel. Temetkezési he­lyük is Magyarkanizsához köti őket. 1920 után a Szerb-Horvát-Szlovén királyság igyekezett megbontani a vidék etnikai térszerkezetét és ezért három telepes falut hozott létre Ókanizsa határában. A Horgosról 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom