Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
zonnyal Cassiodorus művéből merített.1" Romlott változata a X. századi Leó Diaconus112 előadása, akinél a hunok helyett viszont gótok szerepelnek. A mondát Prokopios folytatója, Agathias is elbeszéli.111 112 113 114 115 116 117 118 - Láthatjuk, amint a bizánci írók egész sora Priskosból merítette a hunokra vonatkozó ismereteit, ugyanúgy a középkori latin írók szemében a nagy tekintélynek örvendő Jordanes előadása volt az, amely átörökíti a hunok európai honfoglalásával összefüggő csodaszarvas mondát a középkori latin írókra. Az ő előadása alapján beszéli el a hunok bejövetelét"4: Widukind"5, Sigebertus Gemblacensis"6, Godofredus Viterbiensis"7 és Vincentius Belovaciensis."8 V. A hunok európai honfoglalásáról tudósító forrásaink előadásában, mint láttuk, kitüntetett szerepet kapott a Maiotis-tó vagy mocsár, amely — az antik földrajzi irodalom tanúsága szerint - a belé ömlő Tanais folyóval együtt Európa határát alkotta Ázsia felé. Ennek a földrajzi helynek a fontosságát már Herodotos119 is említi. - Úgy tűnik, hogy a hunok hosszú ideig a Maiotis mocsarai között laktak, mielőtt megjelentek volna a történelem színpadán. Jordanes egyenesen Priskosra hivatkozva adja elő a szarvasvadászat történetét, amely szerint a hunok a szarvast követve találták meg a mocsáron átvezető utat.120 Jól tudjuk, hogy a szarvasüldözés a görög mitológiában lo történetéhez tartozik, mikor is Zeus tehén képében üzekedett vele (innen a kimmériai Bosporos < ßoc пород neve).121 Ezen a helyen azonban a szarvas iránymutató, vezérlő (Wegweiser) szerepet tölt be. Fehér Géza122 lehetségesnek tartja, hogy itt olyan egyetemes folklór jelenségről van szó, ami megengedi feltételeznünk, hogy a hunok is rendelkezhettek egy saját eredetmondával, amelyben a „vezérlő” szarvasünő, mintegy a hunok európai honfoglalását bevezetendő szerepet játszott. Nem kizárt az antik íróknál a görög variáns ismerete, a kizárólagos görög hatás azonban nem tekinthető bizonyítottnak. A hunok eredetmondája, a nevezetes szarvasvadászat jelenete nem ismeretlen a magyar krónikák előtt sem. A szarvasvadászat Kézainál összefonódik Nemroth fiainak, Hunornak és Magornak kalandjával, a „nőrablás”-sal. Hunor és Magor a két nép mondába foglalt „hérosz eponymosz”-a.123 A testvérpárnak a mondában való együttes szereplése nem csupán a hunok és a magyarok-feltételezett—kapcsolatának emléke, hanem annál sokkal mélyebb jelentőségű. A sztyeppéi népek körében ugyanis ismert volt egy a Kézainál is olvasható Hunor és Magor történetéhez hasonló elbeszélés, amely - történetesen - három testvérnép eredetéről szól. A melittenéi születésű Mikhael (+1199) szír Chronographiájában találunk egy részletet, amely a bolgárok és a kazárok eredetéről szól. 111 Moravcsik Gy„ 1934. 53. 112 ed. Bonn 98-99. 113 Hist. V. 11. ed. Bonn. 300. 114 Moravcsik Gyula, EPliK. 1914. 333. 115 Res Gestae Saxonicae. = MG. SS. V. 425-426. 116 Chronica. = Migne PL. CLX. 64. 117 Pantheon. = MG. SS. XXII. 183. 118 Speculum historiae. XV. 16. ed. Venetii. 1591.212. 119 1V:45. 120 Getica c. 24. ed. Th. Mommsen 89-90. 121 Moravcsik Gy., EPhK38. (1914) 122 Bulgarisch-ungarische Beziehungen. 1921. 123 Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930. 219. 645
