Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
Mikhael előadása az epheszoszi Johannes müvére megy vissza, annak rövidített változata. A történet maga az 571-590 között vívott perzsa-bizánci háború idejéhez fűződik, amikor is a bizánci birodalom határán új ellenséges népek jelentek meg a dunai limestől a Kaukázusig terjedő határszakaszon.124 Három testvér, Bulgarios, Berzylios és Kazárig vezetése alatt Scythia belsejéből 30 000 scytha jött ki.125 A történetben három nép hérosz eponymosza szerepel: a bolgároké, a barszelteké és a kazároké. Mikhael eredetileg szír nyelven írt munkájának van egy arameus és egy arab fordítása. A szöveget J. B. Chabot126 127 adta ki egy Edessában talált kézirat alapján. A bennünket közelebbről érdeklő részlet a következő: „Már vagy húsz éve tartott a kérlelhetetlen ellenségeskedés a rómaiak (= bizánciak) és a perszák között, amikor is eg)> újabb ellensége támadt a rómaiaknak, a barbárok gyűlöletes népe, amely haját befonva, varkocsban viselte, akiket avaroknak neveztek,... nyugaton ezzel egy időben a szlávok és egy nép, akiket langobardoknak neveztek, jelentek meg, akik az avar kagán alattvalói voltak. ... Abban az időben 30.000 szkíta élén három fivér jött ki belső Scythiából, 65 nap alatt érkeztek meg, miután átkeltek az Imaeus (= kaukázusi) hegyeken. Amikor a rómaiak határvidékét elérték, a fivérek közül az egyik, aki Bulgarios névre hallgatott, 10.000 emberével kivált, átkelt a Tanais (= Don) folyón és a Duna irányába vonult. A Duna folyó, amely a Pontusba (= Fekete-tenger) ömlik. Követeket küldött Maurikios császárhoz, hogy neki és népének országrészt adjon, hogy népével együtt, legyen hol lakjon, amiért is Bulgarios népéből a rómaiaknak segédcsapatot képez. A császár Alsó- és Felsö-Moesiát, valamint Dáciátjelölte ki nekik lakóhelyül... Bulgarios és népe ott letelepedett és védelmet nyújtott a rómaiaknak. Mindazokat, akik a rómaiak oldalán álltak, bulgároknak nevezték. A többi szkíták a másik két fivérrel az alánok földjére vonultak, amit Berzyliának neveznek... Azt az ismeretlen népet pedig, amely ezt a földet (ti. Berzyliát) elfoglalta, vezéréről, akit pedig Kazarignak hívtak, kazároknak nevezték.”'21 VI. Amennyiben az európai hunok történetét Attila halálával (453) lezárjuk, úgy attól az időponttól számítva, amikor is a hunok átlépik a Don folyót (375), egy igen rövid, alig nyolcvan esztendőt kitevő időszakot kapunk, amit „hun-korszak”-nak nevezhetünk.128 Joggal merül fel a kérdés: Ettől a nyolcvan esztendőtől omlott volna össze az antik világ?129 Egyébként nincs okunk szoros összefüggést feltételeznünk Attila halála (453) és a nyugatrómai birodalom - úgymond — bukása (476) között. Nem világos, ugyanakkor, a hunok magatartása az antik imperiummal szemben. Fellépésük ugyanis nem volt egyértelműen ellenséges. Hiszen Attila komoly befolyással volt a birodalom belpolitikai viszonyaira. Gondoljunk csak a Honoriával kapcsolatban felröppentett házasság hírére, 124 Altheim, Fr., Geschichte der Hunenn. 1959. Bd. 1.92. 125 Uo. 91. 126 Chronique de Michel le Syrien, Patriarch Jacobite d’Antioche. 1900-1901. 127 Altheim, Fr., Geschichte der Hunnen. 1959. Bd. 1. 89, 90, 91. 128 Alföldi András, Leletek a hun-korszakból és etnikai szétválasztásuk. 1932. - Alföldi dolgozatának jelentősége tudománytörténeti szempontból korszakos. Korábban ugyanis Hampel József régészeti tipológiai rendszerében nem volt helyük a hunoknak. (Ma is találkozunk a régészeti irodalomban hampeli értelembe vett szarmatákkal, igen helytelenül!) 129 Újabban: T. Horváth Ágnes, Egy történelmi toposz: „476-ban megbukott a nyugatrómai birodalom”. In: Antik Tanulmányok. 1995. - Az ókor és a középkor közölt húzódó átmeneti korszaknak egyébként kiterjedt irodalma van. 646
