Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves

csúcsra, amikor nemzeti tudománnyá vált.9 Ezt pedig károsnak tartja, mert ajtót nyitott a naciolizmusnak, vagy finomabban fogalmazva lehetővé tette, hogy a néprajz eredményeit a politika kisajátítsa. S az ki is használta.

Ebben kétségtelenül van némi igaza a kritikusnak.

Azonban a kérdés nem ennyire egyszerű.

Véleményünk szerint ugyanis, ha tetszik, ha nem ez együtt járt a nemzeti értékeink tudományos módszerekkel történő feltárásával, s egy olyan szemlélet kialakításával, mely szerint az így fellelt értékeket a magas kultúra és a mindennapi élet részévé, természetes anyanyelvévé kívánta tenni. Igaz, hogy ennek a programnak erős politikai kötődése volt, de nem a nacionalizmust, hanem a magyar kultúra és értékrend belső megújítását, egy gyökeresebb és igazibb kulturális identitás létrehozását szolgálta. Hogy ennek van valamelyest jogosultsága a XX. században is, arra élő és ekkor már elismert példa volt Bartók Béla zenéje. Voltaképpen Györffy István nem akart mást, mint az élet egyéb, a muzsikán kívüli területeire is kiterjeszteni a bartóki elveket.10 11 Erre két okból is szükség volt: egyfelől a Trianon utáni Magyarországnak minden elképzelhető erejét mozgósítani kellett, hogy az új körülmények között megmaradhassunk, pótoljuk a területi, népességbeli veszteségeinket, visszaszerezzük valamelyest európai jelentőségünket; másfelől egy karakteresebb magyar kultúrát szegezzünk szembe a fenyegető német (oroszról ekkor még mit sem sejtettünk) kulturális invázióval szembe."

9 „A néprajz a harmincas években ’egyértelműen elérkezett ahhoz a fokhoz, mely a nemzeti tudomány rangját jelentette.” - idézi Kosa Lászlót saját kiemelésével. Niedermüller P., 2001. 55. - Utalok itt még ezen elmélkedés elején írottakra. Szerintem is ez egyik csúcsa volt a magyar néprajztudománynak.

10 Györffy I., 1939. Hatalmas programja, ha sok tekintetben idealisztikus is volt, sok tekintetben realizálódott, megtermékenyítette a magyar kultúrát és határozott értékeket teremtett főleg a szellemi kultúra területén (zene, tánc, film, oktatás, kézművesség, építészet, általában a művészetek). Avagy Ránky, Szokolay, Járdányi müvei vagy a magyar rock zene (Szörényi, Tolcsvay), Jancsó, Gaál, Jankovics Macell filmjei, Makovecz, Kerényi építészete, Molnár István, Eck Imre, Novák Ferenc, balettje, Rába György, Tímár Sándor táncstílusa, Sebő Ferenc és a táncház mozgalom, Vass Lajos Röpülj páva programja, Kovács Margit, Tóth Menyhért, Kő Pál, Kondor Béla művészete, Nagy László, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor költészete, Sütő András, Sánta Ferenc prózája, Kodály tanítványok zenepedagógiai módszere megszülethetett volna? Nemzeti kultúránknak nem kiemelkedő vonulata-e ez egyebek mellett? Nem kiállhatunk-e szégyenkezés nélkül a világ elé ezekkel a teljesítményekkel? Úgy, mint saját alkotással; természetesen egyebekkel, más jellegű alkotásokkal együtt, de egyenrangúan. Sajnos mindmáig kutatástörténetünk nem tisztázta mi valósult meg ebből a programból. Erről felelőséggel egyedül Andrásfalvy Bertalan szólt, sőt nemcsak szólt, hanem minisztersége idején ennek megvalósítására törekedett.

11 Szabó L., 1984.a. - Jó tíz esztendeje, hogy a Magyar Néprajzi Múzeumban figyelemre méltó kezdeményezés vette kezdetét. Összehívták a magyar néprajz különböző generációinak képviselőit és azok beszéltek generációjuk törekvéseiről egy-két fontos kérdéssel kapcsolatban. A fiatalabb nemzedék az élőktől hallhatta, hogy abban az időben miként vélekedtek, miért és milyen módszerekkel tartották fontosnak a válaszadást vagy éppen miért nem foglalkoztak vele stb. Egyik alkalommal a „pódiumon ült” K. Kovács László, K. Csilléri Klára, Györgyi Erzsébet, T. Bereczki Ibolya és egy a budapesti egyetemen frissen végzett, éppen munkába álló fiatal néprajzos. K. Kovács László volt a leghatározottabb. Kifejtette (és esetekkel illusztrálta), hogy az ő nemzedékét milyen tényezők mozgatták egyetemesen (Györffy-Teleki tanítványok): országépítés Trianon és a német terjeszkedés árnyékában. Olyan szellemi Magyarországot felépíteni, amely szilárdan, önerőből megáll a független nemzetek között; megvédi az idegen, silány kultúra beáramlásától. Az így felépített önálló szellemi Magyarország egyenrangúan tagozódhat be Európába és képes nemcsak szellemi, hanem tényleges (politikai, gazdasági) védelemre is müveit polgárai jóvoltából. Az a kincs, amely alkalmas arra, hogy belőle megújuljon a magyarság, Trianon után már nem bányákban, legelőkben, erdőkben, stb. van, hanem az ország többségét alkotó parasztság öntudatlan birtoka, s amelyet meg kell ismerni, fel kell tárni és fel kell használni. Azt hiányolta, hogy a mai ifjú kutatók előtt nincs ilyen határozottan körülírható, egyértelmű cél. - Európai helyünkről és szerepünkről szólva (ekkor folytak a EU-ba való felvétel kérést megelőző csatározások) pedig ezt mondta. Egy finn ösztöndíjas leány azért kereste fel, hogy egy finn kollegával történt beszélgetés magnó felvételének szövegét és hátterét pontosítsa, rekonstruálja. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség egy nem túl jelentős néprajzkutató múltbeli beszélgetésének ilyen anyagi és időbeli áldozatokkal járó feltárására, a finn hölgy azt válaszolta: Most

626