Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
Évekre terjedő megfigyeléseim eredményeként állíthatom, hogy a fényjelenségek sem a napszak, sem az évszak nem dönt. Csak minőségileg befolyásolhatja. Teszem azt, télen is észleltem huszonöt-harminc fokos hideg mellett délibáb-jelenséget. Mégpedig éles körülhatároltságban. Egy tiszta, erős fényű, téli holdas éjszakán is mutatkozott a jelenség, ha elmosódottam is. A borús szeles esős idő persze teljesen kizárja. Legszebb átéléseim az őszi időben voltak, mégpedig a napkelte utáni órákban. Tehát nem délben. Sokkal érdekesebben mutatkozott, mint forró nyári napon.. Napnyugtakor pedig a Nagy hídról tekintve, az elepi székek, sokszor egészen sajátos látványt mutattak. Sajátos esti színeződéssel megtoldva a Déli-báb tündéri játékát. Hangsúlyozom, hogy tulajdonképpen az ősrégi Deli-bábról beszélek és nem a modernizált nevű délibábról. A deli és báb szó összetétele, a mi „deli” megjelölésünkből és a „báb” szóösszetételéből származik. A báb ősmagyar jelentősége tündért jelöl. Bábaasszony régi értelemben tündérasszonyt jelent. Ilyetén tehát a Délibábnak deli tündér volna az igazi értelme. Egy legenda van följegyezve róla Ipolyi Magyar Mitológiájában: Deli báb az alföldi puszták leánya, a Tenger testvére. Kegyeiért a Szél meg a Nap versenyeznek. Deli báb azonban a Napot szereti, és folyton menekül a Szél elöl... Egy másik monda is van, amelyben a Puszta és a Tenger leánya a Deli báb. A Nap meg a Felleg áhítoznak szerelméért. Ebben is a Napot szereti Deli báb. Némileg le kell lepleznem tündér őnagyságát - mert bizony, tapasztalatom szerint a könnyű világos felhős éggel is szokott szemezni olykor-olykor. Természetesen ilyenkor az öreg féltékeny Nap szemeire felleg borul. Végezetül, száz szónak is egy a vége. Tulajdonképpen mit lehet látni? Miben áll a Deli-báb, a Nap, a Szél s a Fellegek sajátos tündéri játéka. Megkísérlem a leírását: Őszi hajnal. A nap már egy bakarasznyira emelkedett a kos-hodály fölé. Az ellentétes égtáji részek, Ohat felett, még lilás ködben úsznak. Ég és Puszta pereme egybefolyik csodás színekben. Egyszerre, mint egy varázspálca ütése nyomán, a sokszínű testetlenségből formák jegecesednek... A Kocsi pusztaság csillog, villog, kis fehér tanyaházaival... Majd hirtelen felhőkarcoló magasságokban fölnyúlik. Mellette, körülötte fantasztikus vizjárntűvek ringatóznak lágy hullámokon egy-egy sejthető kútgémmel, ami anténává csúcsosodik. Mindezek fölött fantasztikus kékségben lebeg a Mátra, mint egy levegőben úszó égi sziget. Most hirtelen árad a tenger. Errefelé hömpölyögnek hullámai felém.. Már elérték a Hármashalom legtávolibb őrdombját, majd a másodikat is. Mind a két domb fölemelkedik a levegőbe, rövidesen a a harmadik alá is hullámok fodrozódnak, s úgy úsznak, tükröződnek, mint három hatalmas cethal. Előttem ugrat egy csikós a pusztába. Alig egy kilométer után víz szalad alája, s mint Csaba vitéz szellem lovasa, tovatűnik gyors vágtatással a levegőben. Megdörzsölöm a két szememet. Megtörülöm a távcső üvegjét - a lovast többé seholsem látom... Mindenütt fényes hullámverés. Majd hirtelen egy felhőárnyék vetődik közbe és ott látom magam előtt a legelő gulyát. A jelenség tovatűnt és: ...Tündéred az enyelgő Délibáb, Vickándozva játszik idébb-odább. Végezetül egy öreg bacsó tűnik fel a látományok között, aki nagyon is kézzelfogható jelenség. Csavaros szarvú magyar juhok számadója. A maga egyszerűségében föltárja gondolatait, mint egy régi - régi pusztázó bölcselő... Nyitogatja a szép és jó élet titkos 614
