Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves

Karámnál (1928)

Ecsedi István néprajztudós, máig példaszerűen jó monográfiája6 kiváló képet nyújt számunkra a 20. század eleji hortobágyi pusztáról, arról, ami Boromisza odalátogatásakor sem volt már olyan, mint az első világháborút megelőző évtizedekben, de ő még láthatta rajta a szilajpásztorkodás, a ridegtartás élő maradványait. Képei nem néprajzi illusztrációk, amint azt néhányan vélték,7 művészeti tekintetben sokkal, de sokkal többet jelentenek. Anélkül, hogy most ezt elemeznénk, csupán néhány megjegyzésre szorítkozunk, a megmaradt képek egy része, valamint a kortársak írásai és saját feljegyzései nyomán. Az utóbbiak közül származik egy igen szépen megírt, rövid kézirat amely „A délibábos Hortobágyon” címet viseli. Ezt adjuk most közre. Sem a helyesíráson, sem pedig formáján nem változtattunk, a zárójelek az eredetiben is megvannak. Kerek, remekbeszabott írás.

„(Bevezető féle a pusztázó élet rejtelmeibe. Ha nem is olyan idegrázó mint az amerikai vadnyugat lehetetlenségei, annál izgatóbb képe a magyar hortobágyi pásztorok életének.)

A szelíd nyárutói nap derűs kedvességgel sugározta be a pusztaságot. A Máta mögött lépkedtem hosszúra eresztett kantárral a Csúny föld felé. Esedékes volt egy kis

6 Ecsedi István. A Hortobágy puszta élete. Debrecen, 1914. (két térképpel). Benne az elpusztult középkori falvak jegyzékével.

7 Pl. Genthon István eleinte etnográfiai képeskönyvet helyettesítő sorozatnak nevezte, id. Szíj Béla:. Boromisza Tibor. Művészet 1962. február. 23. old. Később, a Napkelet hasábjain (1930. II.) Genthon marsokkal jobb véleménnyel volt Boromisza művészetéről és hortobágyi képeiről: id. Lőrinczy Szabolcs kézirata nyomán (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattára, MDK-C-11. - 400.), amely Szentendrén, a művész lakóházán 1964. III. 15-én leleplezett emléktábla avatásáról íródott és részben László Gyula avatóbeszédét tartalmazza, aki maga is nagyra becsülte munkásságát.

606