Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
és régiségbúvárok. Talán elég, ha csak Cwittinger Dávidra, Mocsáry Antalra, Csaplovics Jánosra, Szeder Fániánra vagy Erdy Jánosra, Lányi Károlyra, Gyürky Antalra, Ipolyi Arnoldra, Pajor Istvánra, Nyáry Albertra vagy Kubinyi Ferencre gondolunk. De említhetnénk a Pongráczokat, az Ivánkákat, a Palásthyakat és másokat is. A múzeumalapítást megelőzően több magángyűjtemény is volt ezen a vidéken. Nyáry Alfonz és Kudora János például kőkorszakbeli leletekkel büszkélkedhettek. Somogyi Bélának gazdag porcelángyüjteménye, Totovits Kálmánnak ékszergyűjteménye volt. Matunák Mihály drégelyi leletekkel, Pongrácz Lajos pedig numizmatikai gyűjteménnyel dicsekedhetett. Összefüggésbe hozhatók a honti muzeológiával azok a kezdeményezések és mozgalmak is, melyek a 19. század elején indultak. Fejérváry Miklós és Gyürky Medárd 1838-ban megalapította a Honti Régészeti Társulatot, 1847-ben már 152 címletet s annál több tárgyat adtak át a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Többek közt vidékünkről származó mamutfogakat, kővé vált fákat, tengeri csigákat, régi állati csontokat, levélnyomatokat, különféle ásványokat stb. Az adományozók közt találjuk Sipos Mihály ipolysági jegyzőt, Fejérváry Miklóst, Gyürky Medárdot és Antalt, Pongrácz Lajost, Kasza Ágostont, Laszkáry Miklós földbirtokost, Balogh Lajost, a Boronkayakat és másokat. A gyűjteményt, melynek darabjait nagyrészt a pribeli, a tesmagi, a deméndi, a szelényi, a honti és a palásti határban találták, Kubinyi Ágoston adta át a múzeumnak. A Pongrácz Lajos indítványozta Szondi Emlékbizottság az 1860-as évektől gyűjtötte tudatosan Matunák Mihály, dr. Bakó József, Kudora János és Verebélyi József irányításával a drégelyi emlékeket. Pongrácz Lajos vezetésével és közreműködésével ez a társaság is sokat tett a múlt emlékeinek feltárása és összegyűjtése érdekében. Felépült a Szondi-emlékkápolna, elkészült a Szondi-szobor, megjelent a Szondi Album is. 1876-ban a Nemzetközi Őstörténeti Kongresszus rendezte egyik összejövetelét a megyében. Ebből az alkalomból a hontiak ásatásokat végeztek Mag)>aradon, Szántón pedig őstörténeti tárgyakat állítottak ki (a témáról lásd részletesebben: Csáky Károly: Száz éve alakult a Hontvármegyi Múzeum Társulat. Ipolyság, 2001.). A közgyűjtemények szervezésében, a muzeológia kibontakoztatásában, a könyvtárak alapításában jelentős szerep jutott a kaszinóknak. Ezek közül néhány már az Ipoly völgyében is a reformkorban alakult. Ipolyságon Kalocsa Antal huszártiszt volt a kaszinótársulat fő alapítója, aki már 1833-ban gyűjtést indított a megye székhelyén. Az év végére 77 tagot sikerült megnyernie az ügynek. A kaszinóban született meg többek közt a további honti egyesületek alapításának a gondolata. Fejérváry Miklós és Gyürky Medárd, akik oszlopos tagjai voltak a Honti Kaszinónak, 1838-ban például a fent említett Honti Régészeti Társulatot hívták életre. Nedeczky László és Gyürky Antal ugyanebben az évben alapították a Hontmegyei Gazdasági Egyesületet. Ugyancsak a Honti Kaszinóban fogalmazódott meg először a Szondi Emlékbizottság megalapításának a gondolata. A harmincas-negyvenes években több vidéki városban létesült kaszinói vagy olvasóegyleti könyvtár. Az Ipoly völgyében ilyen könyvtár alakult Losoncon és Balassagyarmaton kívül Ipolyságon is. A kaszinó vezetősége kezdettől fogva szorgalmazta, hogy a legszínvonalasabb magyar lapok Ipolyságon is hozzáférhetőek legyenek, így nyomban előfizettek a Jelenkorra, a Hazai és Külföldi Tudósításokra, a Hasznos Mulatságokra, az Erdélyi Híradóra, a Regélőre, a Honművészre, a Rajzolatokra, a Fillértárra és a Tudományos Gyűjteményre. A kaszinónak már 1836-ban egy „4 ablakos olvasószobája”, Baross Károly személyében pedig könyvtárnoka volt. A kaszinóegylet 578
