Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves

tulajdonképpeni könyvtára 1837-ben alakult. Ennek a szabadságharc előtt 1500 kötete volt, amit a vidékiek is használhattak.

Az 1850-es évek elején újjászervezték a könyvtárat, s rövid időn belül csaknem háromezerre nőtt az állomány. A kaszinó ötven éves történetét összefoglaló kiadványban (Pongrácz Lajos: Vázlata a Hontmegyei Kaszinó ötven éves történetének. Ipolyság, 1886.) a könyvtárral kapcsolatban az alábbiakat olvashatjuk: „Legmaradandóbb érdemet szerzett mégis az igazgató, hogy egy egyleti könyvtár berendezése, illetőleg felállítása iránt köztetszésre talált indítványt tett, s ennek beszerzését megkezdvén, ez által a jelenleg virágzó könyvtárnak alapítójául Berzsenyi Dénes tekinthető. Mindezekért az év végén tartandó közgyűlés nékie jegyzőkönyvileg köszönetét kifejezte. ’’ (Pongrácz L., 1886. 39— 40. L). 1876-ban „díszes szekrényekkel láttatott el a könyvtári helyiség”. 1893-ban a kaszinónak már külön könyvtári bizottsága volt. Ennek ellenére többen bírálták a könyvtár ellátottságát: kifogásolva, hogy a több mint háromezer kötetes gyűjtemény még „ nagyon el van maradva az új kortól, s csak az Egyetemes Könyvtár kötetei meg a szépirodalmi lapok azok, melyekkel valamely újabb író bejut a könyvtárba”. Ezt a hiányt az egyes bálokból származó tiszta jövedelem felhasználásával is megpróbálták pótolni. Egy 1910-es bál után például 100 koronát fordítottak könyvvásárlásra. A Nógrádi és Honti Híradó már jó példaként emlegeti az ipolysági kaszinó könyvtárát. „A Nógrádvármegyei Kaszinónak követendő például hozzuk fel, hogy Ipolyság ezen előkelő társas egylete évenként 500 koronát ad a könyvtár gyarapítására. ” A kaszinó 1909-ben 33 lapra fizetett elő.

Fennmaradt a kaszinó könyvtárának nyomtatott jegyzéke 1907-ből, melyet Okolicsányi Tibor könyvtáros állított össze, s a Polgár Nyomdában jelent meg A Honti Kaszinó Könyvtári Jegyzéke címmel. Az állomány darabjait öt csoportba sorolták. Az elsőbe tartoztak a költemények a maguk 56 kötetével. A másodikba a regényeket, elbeszéléseket, színműveket sorolták, melyek közt 1333 magyar és 369 német nyelvű kötet volt. A harmadik csoportba sorolták az irodalom- és művészettörténeti, neveléstani, nyelvészeti, bölcsészeti, zenei műveket, valamint az életrajzokat, mintegy 95 kötetet. A történelem segédtudományainak (jog- és ál lám tudomány, társadalomtudomány, statisztika) művei 272 kötettel voltak jelen. A természettudományt, hadügyet s az egyéb prózát 139 példány képviselte. Külön csoportba sorolták a folyóiratokat, évkönyveket. Ugyancsak külön jegyezték azt a 190 kötetet, melyet Pongrácz Lajos ajándékozott a kaszinónak. A könyveket később a Honti Kaszinó épületében őrizték (ma egyházi iskola), egészen a második világháborúig. Azt követően a gyűjteménynek nyoma veszett (Lásd még: Csáky Károly: Honti barangolások. Bratislava, 1985.).

Több ezer kötetes könyvtára volt a Selmecbányái Kaszinónak is. Könyvtárának nyomtatott címjegyzéke 1906-ban jelent meg a Joerges Nyomdában, három nagy csoportba sorolva a műveket: I. magyar szépirodalmi művek, II. Fordított szépirodalmi művek,

III. Ismeretterjesztő művek (A témával részletesebben foglalkozik még: Csáky Károly: A Honti Kaszinó története és társadalmi szerepe. In: Honti baragolások. Bratislava, 1985. 165-173. 1.; uő. Az Ipoly mente művelődéstörténeti emlékei. Kézirat).

Valószínűleg több kötetes könyvtára volt az 1840-ben alakult piergi Bányászati Tiszti Kaszinónak, az 1873-ban \étesü\t Szobi Kaszinónak, az 1874-től jegyzett Szentantal Kerületi Ipartestületnek, az 1867-ben létesített Lissói Olvasókörnek (citatefsky spolok) és az 1872-ben szerveződött Kormosói Községi Könyvtárnak (obecná kniznica) is. Ezek létesítéséről az Országos Levéltárban őrzött Kimutatási jegyzékből értesülünk.

579