Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Barta János, ifj.: Településszerkezet, foglalkozás és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén
azonban ezen esetben nem feltétlenül mutatja a helyi jövedelmekben mutatkozó arányokat. Ha az egyes kerületekből származó jövedelmeket tekintjük, az élre a fő szőlőtermelő tokaji, valamint a szőlőt csak távolról ismerő papini kerület kerül. Az előzőben a jövedelmek 29,3%-a, az utóbbiban 26,1%-a származott az italmérésből. Az előzőt természetesen a borkereskedelemben betöltött szerepe juttatta élre, utóbbit az, hogy egyéb jövedelmei meglehetősen szerények voltak, így a más kerületekét alig meghaladó korcsmáltatási jövedelem itt magasabb részesedést eredményezett. Ez a jövedelemkategória egyébként a megye 15 kerülete közül 12-ben többet jövedelmezett, mint a szőlőbirtokokból származó bevételek. (A kivételt a tokaji, a pataki és az újhelyi kerület jelentette.) A szeszesital árusítás nagy haszna ismert a történetírásban. Károlyi Sándor a korcsmákat „az uraság leghasznosabb bányáinak” tartotta s figyelmeztette fiát, hogy bor, sör és pálinka sohase fogyjon ki a korcsmákból.16 Az italos pultok másik oldalán persze a fogyasztók álltak: a falvak jobbágylakosai, akik saját - mégoly szerény - jövedelmük jelentős részét költötték el a korcsmákban. A szeszfogyasztás káros következményei a hatóságok előtt sem voltak ismeretlenek. Erre a Domanovszky Sándor-féle uradalomtörténeti sorozat egyetlen asszony szerzője, Jármay Edith figyelt fel a regéci uradalomról írt könyvében: „A megyei hatóságok próbálnak a nagy szeszfogyasztás ellen statútumokkal védekezni, de nem sok eredménnyel. Bámulatos ez a regéci uradalmon és másutt is, mikor olyan óriási a szegénység. De talán éppen emiatt ittak annyit. Előnyös is ez a nagy fogyasztás, de a viszonyokra szomorú világítást vet.”17 18 Zemplén megye abban is sajátos helyet foglal el, hogy területén legalább két nemzetiségi határ is húzódik. Az 1773-ban készített Lexicon universorum regni Hungáriáé locorum populosorum18 170 településen a ruszin nemzetiségűeket találta többségben (összes település 38,3%-a), 158-ban a szlovákokat (35,6%), 112-ben a magyarokat (25,2%).19 Mivel azonban a délebbi magyar és szlovák lakta települések jóval népesebbek voltak mint a kis ruszin hegyi falvak, a Lexiconban a többségi lakosság feltüntetése természetesen nem tükrözheti az egyes településeken élő nemzetiségiek tényleges arányát. Ha azonban a Lexiconban az egyes nemzetiségek által lakott települések népesség-számát a II. József korában készült népszámlálás eredményei szerint összeadjuk, ez az eredmény talán megközelíti a tényleges nemzetiségi arányokat.20 Ezen számítás szerint a megyében a szlovákok és a magyarok éltek a legszámosabban, a két nemzetiség lélekszáma meglehetősen közel állhatott egymáshoz. A II. József korabeli népszámlálás Zemplén megye lakosságát 209396 főnek találta. Ebből a Lexicon által szlovák többségűnek elfogadott településeken 77 731 (37,1%), a magyartöbbségüekben 75 556 fő (36,0%), a ruszin többségűekben 54 417 fő (26,0%) élt.21 16 Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Bp. 1988. 190. 17 Jármay Edith-Bakács István: A regéci uradalom gazdálkodása a XVIII. században. Bp. 1930. 18 Lexicon universorum regni Hungáriáé locorum populosorum - „A Magyar Királyság minden lakott településének tára” a szőkébb (tehát Erdély, Horvátország, a Temesköz és a Határőrvidékek nélküli) Magyarország közel tízezer településére vonatkozóan tüntette fel, hogy milyen vallásit volt és milyen nyelven beszélt az adott helyen lakók többsége. 19 A Lexicon 3 német és 1 cseh többségű települést is említ, ezek adatai azonban a megyei viszonyokat nem változtatják meg érdemlegesen. 20 Ezt a számítást az L. Nagy Zsuzsa professzor asszony tiszteletére összeállított tanulmánykötet számára készített cikkemben végeztem el: Nemzetiségek Zemplén megyében a XVIII. század végén. Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára. Szerk. Angi János-Barta János. Debrecen, 2000. 105-123. 21 A Lexicon 3 településen (Károlyfalva, Trautsohnfalva, Rátka) német (1212 fő, 0,6%), egyben (Kakon) cseh (480 fő, 0,2%) többséget állapított meg. E két nemzetiség aránya azonban elhanyagolható marad. 52
