Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Barta János, ifj.: Településszerkezet, foglalkozás és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén
Nem érdektelen legalább néhány szóval utalni arra, hogy hogyan részesültek a fentebbi jövedelmekből a vidéket benépesítő nemzetiségek. A magyarok és a szlovákok összefüggő tömbben helyezkedtek el. Előzőek nagyjából a megye déli kétötödét, a jobbára alföldi jellegű síkságot foglalták el, bár e síkságot is megszakították az Eperjes-Tokaji Hegylánc déli nyúlványai, a Hegyalja szőlőtermő hegyvonulatai. A szlovákok ettől északra, a megye következő kétötödének középső sávjában éltek, amely a Labore és az Ondava mentén húzódott a Keleti-Beszkidek lábáig. Tömbjüket nemcsak északról (a Galíciával határos ötödik ötödben), hanem keletről (Ung megye határán) valamint nyugatról (Sáros megye felől) is ruszin települések fogták közre. A ruszinok lakta települések erősen hegyes vidékekre estek. Az egyes nemzetiségek elhelyezkedése meghatározta az általuk lakott települések jövedelmi viszonyait (5. sz. táblázat). 5. sz. táblázat Az egyes nemzetiségek hozzájárulása a földesúri jövedelmekhez Zemplén megyében (az 1800-i összeírás szerint, sessioban kifejezve) Összes jövedelem % Allódiumból származó jövedelem % Paraszti gazdaságból származó jövedelem % Szőlő jövedelme % szlovák többségű települések 8514,033,3 2009,450,5 3971 39,5 146,4 3,9 magyar többségű települések 12221,347,8 1727,543,3 3122 31,1 3606,395,8 ruszin települ.4258,5 16,6 204,8 5,1 2843 28,3 7,3 0,2 német települ.527,6 2,0 1,80,04 95 1,0 5,1 0,1 cseh települ.68,3 0,3 43,1 1,1 14 0,1 10,02 összesen 25589,6 100 3986,6 100 10045 100 3766,4 100 A táblázatból kiderül, hogy míg a földbirtokosoknak a szlovák többségű településekről származó 33,3%-os jövedelme nagyjából megfelelt a nemzetiségnek a lakosságon belül elfoglalt arányának (36,8%), addig a népesség egyharmadát (32,4%) kitevő magyarságtól a jövedelmeknek közel fele származott (47,8%). Ez a többlet-részesedés a ruszin települések viszonylag alacsony jövedelmezőségével állt szemben. A magyar települések magas jövedelmezőségében szerepet játszott nagyobb lakosságszámuk, de kedvezőbb földrajzi elhelyezkedésük is. Az, hogy a magyar többségű településekről származott a szőlő-jövedelmek 95,8%-a, kedvezően befolyásolta a földesúri jövedelmek egészét. A hegyvidék ruszin lakossága ezzel a jövedelemforrással nem tudott vetélkedni. Szegénységét azonban nem valamiféle nemzetiségi elnyomás okozta, hanem lakóhelyének gazdasági értelemben vett sivársága, az ott található nehéz megélhetési körülmények. Zemplén megye tanulmányozása számos tanulsággal szolgálhat a történész számára. Eredményeink igazolására, vagy csak pontosítására szívesen keressük a párhuzamokat 53
