Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
Cservenyák László RAGADVÁNYNEVEK SZAMOSSZEGEN Mátészalka környékén több faluban, így Nagyecseden, Kocsordon és Szamosszegen gyakori a családnevek előtt, vagy helyett használatos ragadványnév. Ezen falvak lakói néhány családnévhez kapcsolhatóak. Nagyecseden a Tarcsa, Bíró, Bulyáki, Szántó, Kocsordon a Jakab, Katona, Bakos, Szalacsi. Szamosszegen is sok az azonos nevű család, a Bodók, Puskások, Kásák, Dienesek, Filepek, Paraghok ...megkülönböztetését szolgálták eredetileg a ragadványnevek nevek. Ma is kevés olyan család él a községben akinek ne lenne, vagy elődeinek ne lett volna csúfneve. Itt ugyanis nem ragadványnévnek hívják, hanem csúfnévnek, bár egy részének van csak csúfolódó, gúnyos jelentése. A ragadványnevek száma csökkenő tendenciát mutat az 1960-as évekhez képest. Akkor Balogh László - szamosszegi születésű rohodi tanár - végzett kutatást a faluban, s írt dolgozatot a gyűjtésből. A csökkenés oka abban keresendő, hogy a név nem öröklődik minden esetben, női ágon pedig szinte egyáltalán nem. De talán napjainkban csökkent az emberek tréfálkozó kedve, aminek következtében szegényebbé válik a nyelvünk is. Természetesen nemcsak elhalnak a nevek a személyekkel, hanem újak is keletkeznek csak sokkal kevesebb, mint korábban. Sok érdekes név eredetét már homály fedi, de néhányban még sikerült fellelni a keletkezés okát, körülményét. Ha mégsem, akkor magyarázatként egy-egy anekdotaszerű történetet kanyarít hozzá a szájhagyomány. E történetekből nehéz lenne eldönteni, mennyi a valóság és mennyi a dús képzeletű lakosság kedélyt fakasztó koholmánya. Nem is fontos ez a faluban, hiszen itt a csúfnév használata a lényeg! Ettől színes, hangulatos, ízes a beszéd. A teljesség igénye nélkül végzek csoportosítást, s mint érdekességet emelek ki néhányat. a) A nevek egy részét önállóan, a családi és utónév nélkül, azok helyett használják. Az ilyen nevek egy-egy személyhez (nem családhoz) kötődnek és nem, vagy csak nagyon ritkán öröklődnek (pl.: Csőrös, Dóka, Jampi, Pasi, Pipás, Tizedes, Rántás, Piros Bika, Csúfság, Túrós, Mutyak...). b) Másik része a családi név helyett áll, és a keresztnévvel együtt használják (pl.: Béni Guszti, Cici Gyula, Küllő Károly, Nyúlás Imre, Ragj’ás Adám, Gulubán Adám...). A nevek jelentős része az elődök foglalkozásából alakult ki. (Pl.: Bőgős, Dudás, Dézsás, Piktor, Olajos, Dongás, Sodró, Suszter, Órás, Kántor, Koporsós, Kanálos, Gépes, Vadász, Jogász, Huszár...) (Bár a Piktorra más magyarázat is van: az egyik Puskás gyerek olyan szép volt, hogy azt mondták rá, a piktor - a festő - sem tudna szebbet festeni.) A nevek legnagyobb része külső, vagy belső tulajdonságokra utal. a) Külső tulajdonság: Csinos, Cigány, Csőrös, Csúfság, Bütyök, Hájas, Füstös, Kormos, Figura, Lapos, Sánta, Setét, Dércegi (délceg) ... b) Belső tulajdonság: Nótás, Víg, Fütyöri, Sunyi, Szúró, (késsel akart megszúrni valakit) Suta, Pogány, Betyár, Szilaj, Pandúr, Partizán, Dandár, Baka, Civil, Lombár, Pity éri, Rezes, Tüzes... 561
