Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Gecse Annabella: A baracai temető sírjeleiről
Utóbbiak esetében néhány kivételtől eltekintve a sírfeliratot egy-egy vékony márványlapba vésték bele, ezt rögzítették a műkő táblára. 2 esetben fordul elő, hogy márvány helyett fényes fekete üveglapra (vagy üvegszerű anyagból készült lapra) került a szöveg. 4 olyan sír van a temetőben, amelynek csak hantja van, sírjele már nincs. A temető északnyugati szélén kapott helyet a Martinovics és Koós család sírboltja. Nyolc személy nyughelye. A temetőben egyedinek számító temetkezési formát az magyarázza, hogy az egyik család (a Martinovics család) azokkal a családtagokkal, akiket ide temettek, Baracán kihalt (1. kép). A sírjelek típusa és kora Lehetséges, hogy a sírfelirat nélküli keresztek között van a legkorábbi sírjel, ám a fakereszteknek (1-2 kivételtől eltekintve) nincs sírfeliratuk. így arról sem árulkodnak, kinek a sírját jelölik, ezért korukra csak az anyag állapotából lehet következtetni, a pontosabb meghatározás lehetetlen. 2. kép 3. kép A fém- (vas-) keresztek között nagyon ritka, mégis akad néhány olyan, amelynek van sírfelirata. A vas - mind a kovácsolt-, mind az öntöttvas - egyébként viszonylag gyakori alapanyag. A meghatározható korú vas sírjelek közül 1907-ből való Csák Pálné síremléke. A 120x70 cm-es, fával benőtt sírhantról kimagaslik a 157x56 cm-es öntöttvas, gazdagon díszített kereszt. A kereszt beton talapzata eltakarja egy korábbi, fából készült sírjel maradványát. A kereszt függőleges szárán, a korpusz alatt helyezték el a sírfeliratnak helyet adó, kb. 25x15 cm-es táblát, ezalatt pedig, egészen a talapzatnál egy angyalalakot, szintén 474
