Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Gecse Annabella: A baracai temető sírjeleiről
vasból. A sírt ugyan ma már nem gondozzák, de a sírjel ép, a felirat is olvasható: „Csák/ Pálné/sz. Koós Amália/élt 52 évet/megh. 1907. jun. 24(2. kép). Másik típust képvisel, de szintén öntöttvasból készült Dankó István síremléke 1913- ban. A füves hanton terméskő alapból emelkedik ki a 145x50 cm-es kereszt. Közvetlenül az alapon két angyalalak van a kereszt szárának tövében, valamivel fölötte van a levélmintával keretezett tábla, amelyen a szöveg kapott helyet: „Itt nyugszik/ Dankó István/ élt 27 évet/ + 1913. szept. 30./állíttatta/szerető testvére" (3. kép). A kő az az alapanyag, amely több alaptípus készítésére is alkalmas. A kőkeresztek egynémelyike táblával, felirattal ellátott. Az adatoltak közül 1906-ban állították a két legkorábbit. Egyikük egy 255x360 cm nagyságú, vaskerítéssel kerített kettes sírhant keresztje. A (betontalapzattal együtt) 210X50 cm-es kereszt szürke márványból készült. Egy 29 cm magas, fehér márvány Krisztus-test díszíti, amely meglepő módon teljesen ép, sőt fehérsége szinte világít. A kereszt talapzatán ott van a márványtábla helye, de azt már a sírra fektették, szövegével lefelé. Ez is teljesen ép, méretei: 25x45 cm. A sír ma már gondozatlan, tartós, jó 4. kép minőségű anyagainak köszönhetően mégis ép. A sírjel, a kerítés minden eleme nagyon igényes munka, a sír maga is az egyik legtekintélyesebb a temetőn belül. A sírfelirat már csak nehezen és töredékesen olvasható: „Itt nyugszik/ Koós Imre/ élt 52 évet/ megh. 1906....(OLVASHATATLAN RF.SZ)/ és neje/ Bubik Mária/ ki ez emléket állítatta/ Ilii férjének/ Béke poraikra" (4. kép). A kő alapanyag mégsem a keresztek, hanem az oszlop- vagy obeliszkszerű sírjelek legjellemzőbb alapanyaga. Szintén 1906-ból való a legkorábbi ilyen típusú sírjel, amely azért is különleges a baracai temetőben, mert a csaknem teljes mértékben katolikus faluban ez az egyik a két református sírjel közül. Az immár mérhetetlenné laposodott, befüvesedett hanton ma is hajt egy rózsatő. Épségben maradt a síremlék is, mely méretével is, színével 475
