Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Kovács László Erik: A köröstárkányi temetőút változástörténete

az volt, hogy gyermekeik révén érdekeltek voltak a kapcsolat normalizált szinten tartásában, másik oka az volt, hogy a régi hagyomány félreállításával elismerték magélethez való jogát. Még a faluban általános a gazdasági kényszerből fenntartott több nemzedéki együttélés, addig az óvónő a modern élet módjára teremtett precedenst. A modernizálásra számos tekintetben példát mutató helybeliek, gondoljunk csak a melegházas primőráru termelés technikai újításaihoz szükséges fogékonyságra, a haladó gondolat megvalósulásaként értelmezték az udvar lezárását. A társadalmi tekintély - presztízs - hagyományos őrző, az idősek viszont eltérő érvrendszert alkalmaztak a temetőút lezárásának értékelésekor. Ennek alapja a búvópatak formában napjainkig továbbélő „haragos” intézményének közbeillesztése volt.

A mai, presztízsért folyó verseny lényeges változásokat mutat, még az 1980-as évekhez viszonyítva is. Még a hagyományos leírásokból kiolvasható alapséma a versenyhelyzetből származó elégedettségben gyökerezett évszázadokon át, a nyolcvanas években ez kizárólag az eredményhez kapcsolódott.9 Ma a presztízs birtokosa nem feltétlenül használhatja fel hatalmát társadalmi szerepeinek érdekében, illetve társadalmi szerepei nem befolyásolnak hagyományosan a közösségi szankcionálás körébe tartozó döntéseket. Még a hagyományos minta az idős-fiatal, férfi-nő egyenlőtlenségek keretén belül tételeződött, ez a jelenség a nyolcvanas évekre már pusztán az eredmények függvénye volt életkortól és nemtől folyamatosan függetlenedve. Köröstárkányról, mint azt a falubeliek maguk is elismerik, az a hír- sztereotípia -járja a környező községekben, hogy az asszonyok parancsolnak. Ennek okát a primőráru termelésének és értékesítésének hagyományosan női szerephez tartozó volta indokolhatja. A kiegészítő jövedelem a gazdasági fellendülés éveiben, jó termés vagy magasabb értékesítési árak következtében magasabb lehet, mint a férfiak munkahelyi fizetése.

Az ezredfordulót követően egyre élesebben megfigyelhető, hogy a társadalmi presztízs birtoklói a gazdasági eredményeik utólagos igazolásához, vagy szerencsésebb esetben a visszataláláshoz használják tekintélyüket. Nem a gazdasági-politikai életre próbálnak nyomást gyakorolni morális indokokkal, miként idősb adatközlőm, F. próbálta; hanem a társadalmi presztízs birtoklói gazdasági politikai érdekeiknek morális álarcba öltöztetik.

A presztízs működési formái egymással párhuzamosan ma is tovább élnek a faluban: az idős-fiatal, férfi-nő ellentét, a gazdasági eredmény által hitelesített tekintéllyel és a moralizáló gazdaságosság.

Miként a tételes jog mellett/helyett a falusi társadalmakban az élet mindennapos dolgaiban a szokásjog érvényesült, emellett a tételes erkölcsben kidolgozott kategorikus imperatívuszok helyett a paraszti szóhasználat és gyakorlat a becsületet használta és élte.10 11 Mivel a becsület - Pierre Bourdieu és Kotics József találó kifejezését szabadon idézve - mások tekintetének ítélete, azaz a többség ítéli meg az egyént. Egy ítélet negatív esetben felérhet magával a tettel, amire válaszolni kell.12 A válasz elhagyása egyet

9 Merton, T.: 1980,386.

10 PappL.: 1941,69.

11 Bourdieu, P.: 1978, 11. Kotics J. 2001.

12 Magyar Néprajz Vili.: 2000, 641.

468