Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kovács László Erik: A köröstárkányi temetőút változástörténete
jelentett a gyávasággal, ellenben az önbíráskodás bizonyos keretek között társadalmilag elfogadott volt.13 A becsület a biológiai nemhez is kapcsolódott. A férfiakhoz tartozott a becsület, míg a nőkhöz a tisztesség megtartása járult. A nők a hagyományos értelmezés szerint nem járulhattak aktívan hozzá családjuk férfitagjainak becsületének gyarapításához, kizárólag tisztességük megőrzésével biztosíthatták a becsületet.14 A társadalmi presztízs nem létezhetett becsület nélkül,15 a becsület megtartásában vagy megvonásában a társadalmi kontrollmechanizmusok játszottak döntő szerepet.16 A temetőút elzárásával az egyetemet végzett óvónő az archaikus mintát követő önbíráskodó módon járt el, aminek következtében az archaikus kontrollmechanizmusok szabályait idézte magára. A falusi társadalom liberálisabb fiatal generációja elfogadta döntését, hiszen gyermekeik révén maguk is az „intézményi függés” hálójában voltak, másrészről a magasabb iskolai végzettség megszerzése közben elsajátított életvezetési mintát hosszú távon követendőnek értékelték. Az idősödő generáció emlékezetében megtartott adomány kitétele, a temetőút szolgalmának megtartási kötelezettsége szerint az önbíráskodó tett az egyházközséget becsületében sértette meg, másrészről megnehezítette a temetőbe való feljutás lehetőségét. A társadalmi kontrollmechanizmus azonban a tiszteletes tétlensége miatt megfeneklett. Az egyházközség képviselőjének hagyományos feladatkörébe tartozott azonban az egyházi javak számon tartása és őrizete. Ezért az önálló cselekvés, akár a lelkész akaratával ellen is becsületbeli ügynek tekinthető. A kutatás eredményes volta ellenére azonban -meglett a kontraktus-, a megváltozott társadalmi presztízs és a hozzá kapcsolódott kontrollmechanizmusok irányítása feletti jogkör már nem esett egybe a prezsbiter személyével. A prezsbiter lemondása tisztségéről fordított társadalmi retorziót mutat, amikor is a passzív rezisztenciába vonuló személy tétlenségével és az egyházi alkalmak mellőzésével szankcionálta a becsületsértést. Az újonnan kialakított temetőút csak szerepkörében váltotta ki a régi utat. Halottak napján a temetőbe tévedő idegen elé tárják mindmáig a temetőút megváltoztatásának problémakörét. IRODALOM Baily, F. G. 1971 Changing communities. In: Baily F. G. (ed.) Gifts and Poison. The politics of Reputation Oxford Bourdieu, Pierre 1978 A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest Campbell, J. К 1964 Honour, Family and Patronage. Oxford 13 Például az elszántott területek visszaszántása elvárt, legalábbis elfogadott volt. Magyar Néprajz Vili.: 2000, 641. 14 Magyar Néprajz VIII.: 2000, 642. 15 Campbell,.!. K.: 1964,273. 16 LédererP.: 1977, 27. 469
