Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Lukács László: Az adventi koszorú elterjedésének történetéhez
vidékeiről származó katonák is megismerkedtek vele. Elterjesztéséhez ez is hozzájárult.20 A második világháborús tábori kórházak kórtermeiben is ott függött, ahogy azt Siegbert Stehmann (1912-1945) német író 1942. december 17-én kelt levelében olvashatjuk a finnországi Kemiből: „Szobánkat zöld fenyőágak díszítik. A nagy adventi koszorúról ezüst csillagok, fehér vattaemberkék lógnak, amelyeket mi magunk készítettünk.”21 Ausztriából Hanns Koren már 1934-ben leírta, bemutatta az Észak-Németországból frissen átvett adventi koszorút. Figyelemre méltó adata: karácsony este a négy gyertya közé még annyi gyertyát állítanak és gyújtanak, amennyi a koszorún elfér.22 Sepp Walter az adventi koszorú előképeként említette azt a tengerész szokást, amikor a hajóskapitánynak fiúgyermeke született, tiszteletére az árbocra zöld koszorút tűztek. Ugyancsak előképként tartotta számon a zsidó hanuka ünnep napjain gyújtott gyertyákat is.23 Szlovénia középkori eredetű német nyelvszigete, Gottschee Ober Mosel községében már 1885 óta készítettek adventi koszorút. A szoba egyik sarkát téli zöldekkel, repkénnyel, borostyánnal díszítették. Repkényből fonták a nagy koszorút, virággal, négy gyertyával díszítették. Az adventi vasárnapokon itt is mindig eggyel több gyertya lángja világított.24 Alsó-Ausztriában az adventi koszorúk megszentelésére az első adventi vasárnap előestéjén kerül sor a templomban. Az oltár lépcsőire vagy egy erre a célra felállított asztalra helyezik a koszorúkat. Wolkersdorfban az adventi koszorúkat a hívek maguk elé teszik a padra. Itt a plébános végigmegy a templomhajóban, és megszenteli a koszorúkat. Prinzendorf an der Zaya községben a megszentelésre hozott koszorúkat a mellékoltár elé rakják le félkör alakban.25 Ugyancsak Alsó-Ausztriában a függő adventi koszorúra karácsonyi szimbólumokat akasztanak: almát, diót, angyalkát. Ezáltal is hangsúlyozzák az adventi koszorú rokonságát a karácsonyfával.26 Számos svájci kantonban az 1930-as években az adventi koszorút még nem ismerték. Azokban a helységekben, ahol már akkor megjelent, egészen új jelenségnek tartották, így Liestalban is (Bázel). Flums-ban (Sankt Gallen) Bázelből származó családok honosították meg. Schwyz-ben 1935-ben előkelő házaknál esténként az adventi koszorú fényénél imádkoztak. Frauenfeldben (Thurgau) néhány családnál már a második világháború óta a nappaliban, vagy a gyerekek hálószobájában adventi koszorút akasztanak a lámpa alá. Solothurnban Biberist, Dörnach, Gunzgen, Niederbuchsiten, Fulenbach helységekben is ekkor vált ismertté. Az 1950-es években Luterbach-ban (Solothurn) a katolikus és a református egyház is szorgalmazta terjesztését. Rickenbach-ban (Solothurn) a nagyon vallásos családoknál gyökeret vert, az iskolában egy tanítónő vezette be. Burgauban (Sankt Gallen) is egy tanítónő vitt először adventi koszorút az osztályterembe. Bázelben jóval korábban megjelent: 1922-ben a svájci óvodai egyesület kiállításán egy óvónő helyezett el adventi koszorút a karácsonyi sarokban (Weihnachtsecke), ami a szülőknek igen tetszett.27 A fentiekből kiderül, hogy az adventi koszorú Svájcban sem volt honos. Jómódú társadalmi körökben jelent meg a két világháború közötti időszakban, az egyházak, pedagógusok szorgalmazták terjedését, amely észak-déli irányú volt. A németországi ifjúsági mozgalommal kapcsolatokat ápolók is terjesztették. Terjedése a második világháborút követően felgyorsult. Bázel virágüzleteiben, piacán ekkor már nagy számban kínálták a vásárlóknak. Teljes körű svájci meghonosodásában a kereskedelem jelentős szerepet játszott. Mielőtt áttérnék az adventi koszorú hazai megjelenésére, elterjedésére, az eddig elmondottakkal kapcsolatban Walter Hartinger: Religion und Brauch című könyvéből 440
