Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Bathó Edit: Szent Vendel kultusza a Jászságban
Jászberény A jászberényi juhászok 1815-ben a város Főterén ún. Juhászkeresztet állítottak. A barokk talapzattá kereszt tövében Mária Magdolna térdeplő szobra, s alatta felirat:” AZ / ISTEN Dl / TSŐSÉGE/ RE ÁLLÍT /AZ JÁSZ / BERÉNY JUHÁSZOK 1815. ” A hátoldalon: „ ÚJÍTATTA / ISTEN DICSŐSÉGÉRE / JÉZUS TÁRSULAT/ 1879. " A kereszt két oldalán Szűz Mária és Mária Salome népies barokk szobrai állnak." Jászberény első Szent Vendel szobrát 1830-ban tekintetes Szőke Mátyás városi tanácsnok állíttatta a Dósa felé eső rétje végében.11 12 Ez a szobor minden valószínűség szerint elpusztult, mert a későbbiekben már nem találjuk nyomát. A város második, ma is ismert Vendel szobrát a jászberényi I. kerületi Vendel Társulat az árokszállási út mellett, az akkor még a helybeli gimnázium tulajdonát képező szántóföldek déli szögletén, (az egykori Akasztófa-domb helyén) állíttatta 1866-ban, városi engedéllyel (1. kép). A romantikus talapzaton Szent Vendel színesre festett szobra áll a jászsági pásztorok jellegzetes viseletében: vászoningben, gatyában, subában és széles karimájú kalapban, vállára akasztott tarisznyával, kulaccsal, kezében pásztorbottal. A lábánál két oldalt fekvő birkák (egy anyajuh és egy kos). A talapzaton a következő felirat olvasható: AZ/ 1STENDI/CSŐSÉGÉ/REÁLÍTATA/A SZENT/ VENDEL!/NUS/TÁRSULATA /1866 A lábazaton alul: FELÚJÍTATTA A JÁSZBERÉNYI GAZDÁK ÉS POLGÁROK KÖRE 1993. A II. világháborúban, amikor a Gyöngyösi úti hidat (egykor Akasztófa hídja) felrobbantották, a Vendel szobor is elpusztult. 1946. november 8-án a jászberényi I. kerületi Szent Vendel Társulat képviseletében Horti István pénztárnok és Horti József jegyző, Csák József kőfaragó mestert bízta meg, hogy „ a helybeli Akasztófa hídnál lévő Csák féle tanya sarkán állott Szent Vendel szoborral teljesen azonos kivitelű és méretű új szoborművet, faragott siroki terméskőből, faragás után háromszor a megadott színekkel, olajfestékkel befestve, a helyszínen....elhelyezve, a megajánlott árért, forgalmi adóval 858forintért” elkészítse. A szobor talapzatát nem faragtatták újból, csupán felújíttatták.13 A szobor gondozói 1993 óta a Jászberényi Gazdák és Polgárok Köre, akik nem csak rendszeresen karban tartják, de a régi Szent Vendel hagyományokat is ápolják (2. kép). Jászalsószentgyörgy A Jászság ma is álló Vendel szobrai közül az egyik legrégibb a jászalsószentgyörgyi. A fonások szerint a Borsahalmán egykor állt egy Szent Vendel szobor, amelyet Bajzik G. János és László emeltek 1807-ben, az Eigen család birtokára. Amikor az Eigen-birtok megosztásra került, a szobrot kissé nyugatabbra, a birtok mezsgyéjére helyezték át. A család a szobrot később kijavíttatta, és 1927. szeptember 25-én Varga Sándor esperessel újból felszenteltette. A szobor jelenleg Tőzsér Józsefék házának udvarán áll a Zöldmező utcában.14 (3. kép) A szobor meglehetősen rossz állapotban van, az évek folyamán többször átfestették, jelenleg fehérre meszelve áll egy hatalmas fa árnyékában. A talapzatán lévő szövegből a sűrű festékréteg miatt, semmit sem lehet elolvasni. Szent Vendel itt is 11 Sáros András, 1971. 37. Rédei István, 1992. 31. 12 Jászberényi Rk. Plébánia ingóságainak leltára 1879-böl. Jász Múzeum Adattára (továbbiakban JMA). 13 Megrendelő levél Csák József kőfaragó részére, Jász Múzeum Történeti Dokumentációs Tára (továbbiakban JMTDT) 14 Lippay Lajos, 1893. 64. Lukácsi Lászlóné-Lukácsi László-Rusvay Lajos, 1984.1. k. 287. 393
