Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Bathó Edit: Szent Vendel kultusza a Jászságban
A határban álló Vendel-szobrokra való első utalást Bedekovich Lőrinc 1779-ből származó térképén találjuk, Jákóhalma és Dósa között, a Tama-partján.9 10 Erre a Vendelszoborra utal a Jászkun Kerület 1795-ös jegyzőkönyvének bejegyzése is, amely meghatározza, hogy a Tárná folyó új ágának megnyitását Jákóhalma és Dósa között, „a Vendelims képen alul kell megkezdeni." Ekkor már a Jászberény és Jászdózsa között elterülő Négyszállás pusztán - amelynek megszerzéséért a két település örökösen perlekedett — is állott egy Vendel szobor, amelyről az 1807-es Jász kerületi jegyzőkönyv a következőket írja, „ némely Jász-Dósai iffiak Zsidai Mihály és Rideg Gergely fiai Négy Szállásán Sz. Vendelin tiszteletére állíttatott statuát földig le rontották, melly vétkes cselekedetet megvizsgáltatni, és a mennyiben ellenek ki világosodna, őket annak fel állítására kötelezni, s példásan megbüntetni kéri. ”'° E Vendel szobor helyére minden valószínűség szerint nem állítottak újat, mert a későbbiekben már nem találunk rá adatot. A XIX. században a Jászságban egyre nagyobb méreteket öltött a juhtenyésztés, s ennek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult a szűcsipar is. Az állattartó gazdák körében pedig mind szélesebb körben terjedt Szent Vendel kultusza, s állataik patrónusa iránti tiszteletüknek számos példáját adták. 1-2. kép. A jászberényi Szent Vendel-szobor felújítás előtt és után 392 9 Tóth János, 1976. 10 Gulyásévá, 1980. 191.
