Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Bathó Edit: Szent Vendel kultusza a Jászságban
Bathó Edit SZENT VENDEL KULTUSZA A JÁSZSÁGBAN1 A Jászföld sajátos színfoltjai, szemet gyönyörködtető ékességei a települések határában, illetve belterületén álló Szent Vendel szobrok, hiteles emlékei egy letűnt paraszti kultúrának. Az állattartás mindig fontos szerepet játszott a jászok életében. Évszázadokon keresztül a jószágállomány nagysága volt a vagyon, a gazdagság fokmérője, de egyben a megélhetés alapvető forrását is jelentette. A Jászság földrajzi adottságai pedig (lápos, mocsaras területek, kanyargó folyók, dús füvű árterek, hatalmas rétek) kiválóan kedveztek a legeltető állattartásnak.2 A jászsági gazdák és a pásztorok Szent Vendelt tisztelték az állatok patrónusaként, s hozzá imádkoztak, hogy a dögvész, s mindenféle egyéb betegség elkerülje jószágaikat. A legenda szerint Szent Vendel ír királyfi volt, s a VII. században élt. Megelégelve a királyi udvar kicsapongó életmódját, Rómába zarándokolt és remeteként élt, majd később a Rajna-vidékén legeltette egy uraság nyáját. Kiválóan értett a jószágokhoz és a különféle betegségek gyógyításához, feltehetően ez adott alapot arra, hogy a pásztorok védőszentjükké választották.3 Szent Vendel kultusza a XVIIL században, - a török hódoltság alatt és a Rákóczi szabadságharc idején beköltöző - Rajna vidéki, dél-német telepesek révén terjedt el Magyarországon, elsőként a Dunántúlon. Vendel tisztelete hamarosan Közép- és kelet-Magyarországra is eljutott, de kultusza csak a XIX. században élte virágkorát. A magyarországi Vendel-kultusz egyik jellegzetes szigete a Jászság.4 A Jászföld 18 településén napjainkban 14 Szent Vendel szobrot találunk, amelyek népies megjelenésükkel, naiv bájukkal vonják magukra az ide érkező látogatók figyelmét. A Vendel-kultusz első jászsági emlékei a XVII1. század második feléből származnak. 1759-ben, Barkóczy Ferenc egri püspök Jászárokszállás Szentandrás nevű pusztáján álló kápolna harangját a „marhadög ellenipatrónus”, Szent Vendel tiszteletére szentelte fel.5 A jászberényi Ferences templom ma is álló Szent-Vendel-oltára pedig a Hiostoria Domus bejegyzése szerint 1775-ben épült „a szent-mártonyi lakosú jámbor Molnár Erzsébet, Kalmár János özvegye” 200 forintos adományából.6 A régi források tanúsága szerint a templomban korábban már állott egy ún. Jó Pásztor (Jézus, a jó pásztor) oltár, amelyet a juhászok társulata 1772-ben újból lefestett.7 Feltehetően ennek örökébe lépett 1775-ben Szent Vendelinus barokk oltára, amelyen Szent Vendelt láthatjuk a nyájjal, vállán egy báránnyal, előtte hatalmas, fehér pásztorkutyával. Az oltár két oldalán két barokk pásztor szobor áll, kezükben sajttal és báránnyal.8 1 A dolgozat 2005-ben, rövidebb változatban megjelent a Jászsági Évkönyvben. A fotókat Faragó László készítette. 2 H. Bathó Edit, 2004. 415. 3 Magyar Néprajzi Lexikon, 1981. IV. 671. 4 Ajászsági Vendel-kultuszról Gulyás Éva tollából, 1986-ban jelent meg egy kitűnő monográfia, Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai címmel. 5 Herbert János, é. n. 61-62. Gulyás Éva, 1980. 191. 6 Szántó Konrád, 1974. 134-135. Gulyás Éva, 1980. 191. 7 Szántó Konrád, 1974. 98. 8 Sáros András, 2004. 52. 391
