Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Imre László: A látomás-vers két változata Aranynál

Imre László

A LÁTOMÁS-VERS KÉT VÁLTOZATA ARANYNÁL

(Az Alom-való és a Gondolatok a béke-kongresszus felöl)

1. Katasztrófa-élmény a 49-es bukás előtt és után

Ha történtek kísérletek Arany költői zsenialitásának megkérdőjelezésére, ezek nem egyszer Vörösmarty és Petőfi valóban lélegzetelállító képzelőerejére, irracionális asszociációira, vízionárius fantáziájára hivatkoztak. Nyilvánvaló, hogy Arany alkatától (általában véve) idegen a romantikus látomás korláttalansága, s mindössze egy-két alkalommal tesz kísérletet a lírai monológnak az egzaltáció felé hajló változatára az egyéni és közösségi fenyegetettség sokkjában, a Béccsel való fegyveres konfliktus elkerülhetetlenségének, a „vérfürdő”-nek a riadalmában {Álom-való), illetve a megtorlásokat közvetlenül követően {Gondolatok a béke-kongresszus felől). Talán Petőfi némelyik jövőlátomása (Az ítélet) is ihlette a világméretű harc utáni állapot jóslatszerű felidézésére az Alom-való-ban:

Lesz e nemzet, mely a győzedelmi helyen Csontjaitok felett oszlopot emeljen,

Ahol majd az anyák, kik még jól ismertek,

Könnyel növesszenek egy virágos kertet;

Ahol a késő kor, e hálás tanítvány Emékezettöket ünneppel újítván,

Össze-összegyííljön: férfi, nő, s a gyermek Olvasni az oszlop betűin kezdjen meg?'

Az Álom-való szörnyű képeit (az Életképek-ben jelent meg 1848. december 10-én) nyilvánvalóan a vérengzések, a délvidéki mészárlásokról szóló hírek inspirálják, tehát ami romantikus rémlátomás egyfelől, az másfelől a politikai és katonai helyzet realitása: Mert - jaj, amit látok! — széles e hazában,

Dúl faj irtó fegyver szélűben, hosszában,

Minden bűn az élet, a szívnek verése:

Százszoros halál egy élet büntetése!

Ott az égő falvak, rombadőlt lakások,

A mezetlen Ínség, a jaj kiáltások,

A vadonban elszórt temetetlen testek,

Mikre éh keselyűk, hollók gyülekeztek!

(A „temetetlen holtak” itt még vízió, jó félév múltával a költőbarát szörnyűséges, de valóságos osztályrésze.) Az Arany számára nagyon is ismerős bibliai látomások természete is ez: műfaját tekintve rémlátomások azok is, ámde éppoly valóság inspirálta képzeletszülemények, mint Aranynál. „A látomás egyfajta hallucináció, azonban tudni kell azt az ószövetségi tényt is, hogy a látomás nem mentes minden valóságérzettől. Noha

1 Petőfi (s e versének tanúsága szerint önnön) romantikus jövő-vízióját teszi majd nevetségessé A nagyidai cigányok-bm Csóri vajda, aki szintén a jövő kiérdemelt dicsőségét vizionálja: „Lesz majd emléketek, olyan mint egy torony, / Ákombák írással, mint ez a fél karom!”

301