Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Imre László: A látomás-vers két változata Aranynál

a próféta szinte önkívületi állapotban van, látomását mégsem lehet teljesen elszakítani az érzékeléstől.”2

A Gondolatok a béke-kongresszus felől már nem spontán monológszerű víziónak indul, a bölcseleti elem fegyelmezettebbé teszi már csak azért is, mert az 1849-es katasztrófa után az önfegyelmezés, a szimmetrikus, zárt forma is védekezés a kétségbeesés káosza ellen. De itt is megvannak a történelemértelmezést kísérő apokaliptikus képek, melyek annyiban is bibliai természetűek, hogy a Gondviseléshez fordulnak:

Midőn a renyhe társaság Bűzhödt állóvizében Új bűnök milliárdjai Vannak keletkezőben;

Midőn a munka és vagyon Egymástól messzi esnek,

És a tökélyre vitt csalást Mondhatni rendszeresnek;

Az erkölcsi süllyedés iszonyatának hátterében a szabadversenyes kapitalizmus riasztó állapotainak körvonalai sejlenek fel. (Itt majd „polgárodás”-nak nevezi a költő, de valamiféle, az „európaizálódás”-t kísérő züllés és satnyulás a Toldi estéjé-ben már a forradalom előtt is foglalkoztatta.) Olyasféle világvégét jósol, amely a maga igazságtalanságával és embertelenségével társadalmi földindulást provokálhat.

Midőn eltűnve a szerény Családiság zamatja,

A nő erényét... s ami több,

A férj nejét eladja;

Midőn apát öl a fiú,

Rokont öl a rokonság,

S mérsékli bűne tudatát A kétes vér azonság.

A legalapvetőbb erkölcsi törvények érvényének megszűnésével az önzés és kegyetlenség legriasztóbb változatai népesítik be a jelent és a jövőt, ami azért fogvacogtató a vers alanya számára, mert az éppen esztendeje átélt barbár megtorlás (a Gondolatok a béke-kongresszus felől 1850 szeptemberében született) arányaihoz képest is gigantikus és legyőzhetetlen a Rossznak ilyesfajta tombolása, az a morális világfelfordulás, amit a nemrég (48 előtt) még óhajtott polgári fejlődés elvadulása jelenthet:

Midőn a gazdag megkövül És a szegény elfásul...

Egyszóval a polgárodás Fordul reánk csapásul:

Akkor elétör egy vad nép Szilaj vére s erénye És elborít, mint a tenger Hullámi, vagy fövénye.

2 PETRÓ, László, A négy élőlény és az északi szél megjelenése az Ezékiel I.—3. leírásában. In: Orando et laborando. (A Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2005-2006.-i értesítője.) Debrecen, 2006. 115.

302