Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Surányi Dezső: A szilvatermesztés története

1959-től Tóth irányításával177 a KKI kisebb szilvagyűjteményeket vagy összehasonlító kísérleteket helyezetett ki az ország különböző termőtájaiba (Bánhalma, Bikái, Budapest, Érd, Fót, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kutas, Mór, Nagykörös, Nyíregyháza és Újfehértó). Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet178 (továbbiakban OMFI, jogutódja az OMMI) Balatonbogláron, Helvécián, Pölöskén és Újfehértón létesített szilvafajta összehasonlító-kísérleteket. A helvéciai és a pölöskei Fajtakísérleti Állomás regiszter gyűjteményében 1980 táján kb. 100 szilvafajta, illetőleg -klón megfigyelése folyt. Újabban ezt a szerepet részben a ceglédi és érdi génbank fajtagyűjtemény tölti be (vö. Kovácsné Békefi 2002).179

A termőképesség Paczelt, Besztercei szilva egyes kiónjai, Stanley, Debreceni muskotály, Althann ringló stb. esetében, s több fajtagyűjteményben Tóth180 mintegy 170 szilvafajta öntermékenyülési készségét is tisztázta. A fontosabb önmeddő szilvafajták számára megfelelő megporzó partnereket keresett. A szilvavirágok alaktani-szerveződési vizsgálatai szintén az érdeklődést a szilvára irányította, pl. 4 éven keresztül összesen 120 szilvafajtán végzett pollenvizsgálat eredményei alapvető jelentőségűek voltak, kiderült, hogy a kielégítő megtermékenyítéséhez kb. 30%-os tömlőfejlődési készség kívánatos.181

A KKI és Ceglédi Kutató Állomása eddig 3 szilvafajtát és 4 Besztercei szilva kiónt jelentett be az OMFI-nál minősítésre.182 A szilvafajta-, illetőleg -klón-bejelentések eddigi összes száma az OMFI-nál 18, ezek közül jelenleg 9 is érvényes. A KKI183 központi törzsültetvényében 28 szilvafajta, illetőleg -klón szolgáltat vírusmentes szaporítóanyagot.

Sor került módszeres ceglédi alanyhatás kísérletre is a Besztercei С. 970184 szelektált klónjával, myrobalán magoncok közül legnagyobb a C. 679 és C. 683 jelzésű magonc alanyokon értek el; szárazságtürésben pedig a C. 801 myrobalán emelkedett ki. A szilva közbeoltási kísérletben185 a Ruth Gerstetter a Penyigeivel és a Vörös szilvával, az Olasz kék pedig a Vörös szilvával teljesen összeférhetetlennek bizonyult.186 Magtermő anyafák vizsgálata során több myrobalán- és szilvaklónt öntermékenyülőnek találtak. A C. 801187 jelzésű myrobalán magja egyévi magtári tárolás után elvetve, még igen magas csírázást mutatott: a friss mag 41%-os csírázásával szemben, még 36%-ban kicsírázott (!).188

Feltöltéses bujtással 104 szilvafajta gyökeresedési készségét ugyancsak megvizsgálták. A gyűrűzés, de különösen a hosszanti behasítás a legtöbb fajta esetében növelte az eredményességet, akárcsak pára alatt a Myrobalán В hajtások189 3-féle árnyékolási mód közül akár 96%-nyi arányban is képesek voltak gyökeresedni. Sajnos, ilyen jellegű vizsgálatok fás- és zölddugványozás keretében alig folynak az országban.

177 Tóth-Surányi 1980. 118.

178 Uo. 118.

179 Kovácsné Békefi Zs.: Változatosság a szilva és mandula génbanki élőgyűjteményben. 2002. 1-40.

180 Tóth E.: Szilvafajták öntermékenyülési vizsgálata. Egyet. dokt. ért. 1969.

181 Tóth-Surányi 1980. 119.

182 Uo. 119.

183 Ami a Ceglédi Gyümölcsterm. Ku. Int.-be került át.

184 Tóth-Surányi 1980. 119.

185 Uo. 119.

186 Uo. 119.

187 Nyújtó F. és mtsai (1978): nem publikált adatok.

188 Nyújtó és mtsai (1982): nem publikált adatok.

189 Mezei G. vizsgálatai, kölik Tóth-Surányi 1980. 119.

255