Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Surányi Dezső: A szilvatermesztés története

A Besztercei szilva termésritkítására itthon is találtak hatásos szereket.190 A tárolt Besztercei szilva gyümölcs légzési veszteségének csökkentését szintén Cegléden vizsgál­ták az 1970-es években, s mint kiderült, az átmeneti tárolás lehetséges és perspektivikus.191 Ebben az időszakban ugyancsak kidolgozták a gépi betakarítás technológiáját. Tisztázták a konzervipari szilva szállításánál a tartályládák alkalmazásának létjogosultságát.192 A Besztercei szilva érési folyamatát vizsgálva meg kiderült, hogy a gyümölcsök átlagtömege 90%-os érettség eléréséig kissé emelkedik.193 A beltartalmi értékek mennyi­sége 80%-os érettségig nagyon csekély, hogy a gyümölcs étkezésre nem alkalmas. A 4 hetes hűtőtárolásra a 80%-os érettsége gyümölcs mutatkozott a legalkalmasabbnak. A 3 hetes hűtőházi átmeneti tárolás során 2°C körüli hőmérsékleten a 80%-ossal szemben a 90-100%-os érettségü gyümölcsök adták a legjobb eredményt. Romlás egyáltalán nem, apadás is csak mérsékelt volt. A fóliába csomagolás a minimálisra csökkentette a tárolási veszteséget.194 A feldolgozó és tartósító ipar céljaira legalkalmasabb szilvafajt kiválasztása céljá­ból a következő kísérleteket végezték. Aszalási kísérletre195 összesen 24 fajta gyümölcsét próbáltuk ki. Legjobb volt a Besztercei szilva, bár a mérete általában nem megfelelő. Jónak bizonyult még a Debreceni muskotály, valamint az Olasz kék és a Páczelt szilvája is. Befőtt összesen 52 fajtából196 és 12 Besztercei szilva klónból készült.197 Az érzékszer­vi bírálaton a Debreceni muskotály, a Frankfurti szilva az Olasz kék, a Tuleu gras és a Besztercei C. 970 kiónja szerepelt legjobban. A Besztercei szilva és a Zöld ringló szép színével tűnt ki.198 Lekvárkészítésre 36 fajtát értékeltek. Kiváló volt a Penyigei és a Bódi szilva, de jól szerepelt még az Olasz kék és a Besztercei szilva fajták lekvárja is. Párlatkészítésre Tóth (1980) 25 fajtából199 kőmaggal együtt, 13 fajtából pedig kőmag nélkül erjesztette a cef­rét. Az előbbi mintákból az érzékszervi bírálaton a Letricourt és a Kék tojás fajta párlata bizonyult legjobbnak. Az ismertebb fajták közül a Debreceni muskotály, a Zöld ringló és az Ageni 2 emelkedett ki. A mag nélkül200 erjesztett fajták párlata közül az organo­­leptikus201 vizsgálatán a Reform ringló, a Duránci szilva és a Späth Anna vezette a sort. Szesznyeredékben viszont kiemelkedő helyet a Paczelt szilvája, a Révfülöpi szilva és az Ageni 1 ért el. Ezek laboratóriumi körülmények között az átlagos üzemi szeszhozam kétszeresét adták. Szükséges megjegyeznünk, hogy az említett feldolgozási kísérletek az egykori KKl-ben folytak. A termékek legnagyobb részét nem konzervipari szakemberek gyártot­ták, hanem házilag az intézet dolgozói. Ezért az eredmények nyilvánvalóan nem lehetnek adekvátak az ipari méretű gyártmányokhoz, de egészen mást mutatnak az új fajtákkal 190 Szilva, szerk. Surányi D. 2006. 191 Tóth-Surányi 1990. 120. 192 Uo. 121. 193 Uo. 121. 194 Uo. 121. 195 Szilva 2006. 285-287. 196 Uo. 342-345. 197 Uo. 344-345. 198 Uo. 343. 199 Uo. 342-344. 200 Uo. 347-349. 201 Érzékszervi bírálatok. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom