Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kotics József: A privatizáció hatása a gazdálkodói stratégiákra és habitusokra
alárendelt szerepet játszik. Ezeket az üzemeket egyértelműen jellemzi a fentieken túl a saját munkaerő kizárólagos használata. Tóth Tibor az egy mezőgazdasági keresőre jutó mezőgazdasági terület és az egy mezőgazdasági lakosra számított művelt terület alapján csoportosította a mai magyarországi megyéket a kisüzemi termelés jellege szerint. Az országos átlag az első esetben 4, 8 kataszteri hold a másodikban 3,1 kataszteri hold.4 Az általunk vizsgált régió a harmadik típusba került, ahol is a mezőgazdasági termelés színvonala alacsony maradt. Itt a mezőgazdasági és a művelt terület is az országos átlag alatt van, amit gyenge szántóműveléssel és nagy állatsűrüséggel lehet jellemezni. A kistermelés és a településszerkezet kapcsolatát mutatja, hogy mind a tradicionálisan önellátó, mind a paraszti kisüzemek aránya azokon a területeken magas, ahol az aprófalvas vagy falusi településforma a meghatározó. Az északi megyék kistermelése a legkisebb intenzitású. A kistermelő korosztályok szakstruktúrája és kistermelésben való részvétele is erősen elkülönül. Itt a legnagyobb az ötven-hatvan évesek aránya, akik kisparaszti családból származnak. Az intenzívebben árutermelők főként közülük kerülnek ki A hegyvidéki falvakban az el nem vándorolt idős és középkorú parasztok hagyományos szerkezetű kisüzemei teszik ki az árutermelő kisgazdaságok háromnegyedét. A kistermelés infrastrukturális helyzete talán ebben a régióban a legelmaradottabb. Az önellátás kényszere is ezekben a falvakban a legnagyobb. Hiába magas a birtokos parasztoktól származók aránya, a tradíciók a kistermelésben nem hagynak nyomot. A középrétegekbe emelkedést a kistermelésben való részvétel itt segíti a legkevésbé. A paraszti családokból származók nagyon nagy arányban költöztek az ipari centrumokba, ahol a mobilitási utak a szakmaszerzéshez, s az első gazdaságban elfoglalt pozícióhoz kötődnek elsősorban, és nem a mezőgazdasági kistermeléshez. A régió mai mezőgazdasági üzemformái a piac által nem érintett kvázi gazdasági kalkuláción nyugvó legtradicionálisabb termeléstől a piacorientált modem vállalkozási formáig terjednek. Azonosságok és eltérések a régió mai gazdálkodási formáiban Az általam vizsgált régióban a modernizáció és iparosítás következtében a korábban nagy számban mezőgazdaságban rekedt népesség kimozdult az agrárszektorból. A mai állapotok arra utalnak, hogy lehetősége, de törekvése sincs nagyszámú korábban ebből a szektorból származónak vagy azok leszármazottainak az ide való visszatérésre. Az a típusú szabadpiaci vállalkozó, aki teljesen öncélúan, saját gazdagodását szem előtt tartva működteti üzemét jelentéktelen arányban van jelen a térség gazdálkodói között. Egyértelműen azt mondhatjuk, hogy régiónk esetében a hagyományos beállítódások megújulásáról egyáltalán nem beszélhetünk. A háztáji gazdálkodás eredményeként bizonyos üzemtípusoknál nem jelentéktelen mértékben tapasztaljuk bizonyos tradicionális berendezkedések kontinuitását, de a korábbi modellekhez való visszatérés nem jellemzi ezeket a falvakat. Ezekben a falvakban már a gazdasági tranzakciók nem a tradicionális társadalmakban jellemző formában valósulnak meg, az anyagi és szimbolikus természetű elemek szétválasztása majd minden esetben megtörténik, a gondolkodásmódot minden elemében 4 Tóth Tibor 1988. 54. 187
